Jó kaja

Régóta szemezek ezzel a recepttel, de hiába a sok éves pékeskedés, nem tudtam rászánni magam. Tartottam a csirizes állagától, az edényben való sütéstől. Végül DV minapi sikere adta meg a végső lökést. Nekem a bögrézés nem esik kézre, inkább a mérleget használom, így a hozzávalókat is így adom meg. Száraz élesztőt se tartok, van viszont mindig néhány befagyasztott kocka friss készenlétben.

0,5 kg liszt
4 dl víz
élesztő
só
idő

Tovább is van, mondjam még?

… imígyen lehet egy oldal látogatottságát emelni és javítani helyezését a keresőkben.

Saját modorosságaidat kincsként őrizve, írj egy modortalan bejegyzést, mások modorosságáról. Keress hozzá olyan célcsoportot, akik aktívan használják a netet, és nem csak olvasásra. Az eredmény nem is marad el. Órák alatt elterjed a híre, és sokan odamennek elolvasni. Ezek közül lesznek majd visszatérő olvasóid is.

A kiválasztott célcsoport tagjai nem lesznek olyan modortalanok, hogy nem linkelik be az oldaladat, máris kaptál, ingyen egy csomó külső linket, ami a keresők nagy kedvence. A linkek terjedni fognak e-mailben is, bekerülnek levelezőlisták archivumába, további jópontokat szerezve a keresőknél. Ezzel a kitűzött célodat el is érted.

Én pedig most leszek olyan modortalan, hogy nem szaporítom a linkek számát, úgyis tudja már mindenki, miről is van szó.

Sokféle fűszerrel készül a pác ehhez a húshoz, ennek a receptje idéz keleties ízeket. Készülhet csirke melléből, de kicsontozott felsőcombból is. A mellek alsó és felső rétegét szedjük külön.

4 ek olaj
2 ek szójaszósz
1 tk csípős mustár
1 mk currypor
késhegynyi őrölt koriander
késhegynyi őrölt szegfűszeg
diónyi reszelt gyömbér
2 gerezd fokhagyma
1 ek méz
2 ek őrölt, pörkölt földimogyoró, vagy mogyoróvaj

Keverjük össze a pác hozzávalóit, forgassuk bele a húst és jól záródó dobozban tegyük a hűtőbe. Hagyjuk ott legalább fél napra.

Tovább is van, mondjam még?

Sok nép tudja magáénak ezt a receptet, és többféle névvel is illetik. Ami biztos, a Balkánon és attól keletre készítik, amolyan “ahány háziasszony, annyi változat” alapon. Nem tartozik az egyszerűen, gyorsan kategóriába, viszont nagyon finom akár ételek ízesítésére, akár egy vajas vagy zsíroskenyérre, de divatos dipként is megállja a helyét. Lehetőleg ne kánikulában álljunk neki, lesznek elviselhetőbb napok, mire a paprika igazán szép pirossá érik.

2 kg pirosra érett húsos paprika
1 kg padlizsán
1 kg húsos paradicsom
1 dl olaj
1 dl ecet
1 fej fokhagyma
csípős paprika
só
cukor

A megmosott paprikát és a padlizsánt tegyük be a sütőbe és alaposan süssük meg, míg barnulni kezd a héjuk. Ha tehetjük, süssük parázs fölött, roston, így a kicsit füstös íz még izgalmasabbá teszi. Tovább is van, mondjam még?

Könnyű, nyári, gyümölcsös édesség, a nyalánkságok közül egészségesnek mondható recept. A kínálattól függően állíthatjuk össze hozzá a gyümölcsöket. Nem írok mennyiségeket, étvágytól és készlettől függően szabadon változtathatók.

sárgadinnye
őszibarack
szeder
áfonya
alma
szilva
szőlő (lehetőleg mag nélküli, illatos csemege)

Ha van türelmünk hozzá, úgy szedjük ki a dinnye húsát, hogy néhány milliméter a héján maradjon, és ne lukadjon ki, sietősen tehetjük tálba is. Tovább is van, mondjam még?

Nem is kell bódítson, megteszi azt a hőség is. Az ilyenkor szokásos – és fontos – intelmet, hogy igyunk sokat, ez a recept is könnyebben betarthatóvá teszi, amennyiben változatos ízekkel kényeztethetjük szomjazóinkat.

Alapként főzzünk egy jó erős teát, szűrjük le és hagyjuk kihűlni. Alapesetben főzhetjük fekete teából, de azt nem ihatjuk minden határon túl, különben csak forgolódunk egész éjszaka. A zöld tea üdítő fanyarságát is el lehet unni, olyankor jöhet a gyümölcstea, vagy a képen is látható vörös (rooibush) tea. Tovább is van, mondjam még?

Tartok tőle, hogy a törökök olyan képet vágnának hozzá, mint mi a gulasch-hoz, de nem is az autentikusságtól finom ez a recept. Maradt egyszer mindenféle zöldségünk, ami már külön-külön kevés lett volna egy fogáshoz. A terv szerint lecsóként végezték volna, ám sikerült olyan, paradicsomnak látszó golyókat bevásárolni, amik teljességgel használhatatlannak bizonyultak. Ekkor született ez az ebéd, amit török lecsóként különböztetünk meg az “igazitól”.

Egy padlizsánt kétcentis kockákra vágtunk, egy cukkínit félcentis karikákra, a paprikákat hosszú csíkokra, a hagymát félfőre. Tovább is van, mondjam még?

Nem tudom, mennyire őriz tájjellegű vonásokat, mi Dalmáciában ettük először, azóta tiszteljük ezen a néven. Disznó vagy borjúmájat vegyünk hozzá, a marhamáj túl száraz, kemény és rágós lenne megsütve. Nagyobb szárnyasmájjal is megpróbálhatjuk, pl. pulyka, kacsa, pecsenye-liba.

A májat szeleteljük fel, lehetőleg egyforma vastagra, hogy azonos idő alatt süljenek meg. Nyomjunk 2 gerezd fokhagymát egy fél liter tejbe, és ebbe áztassuk bele a májszeleteinket. Tovább is van, mondjam még?

Először almáspiteként találkoztam vele, de más idénygyümölcsből is finom lesz, a cseresznyétől a szilváig. Különlegességét a tetejére sült édes “omlett” adja, mitől még szaftosabb az egész.

30 dkg liszt
15 dkg vaj
10 dkg porcukor
1 tojás
1 tk sütőpor
vanília
reszelt citromhéj

A szobahőmérsékletű vajat keverjük habosra a porcukorral és a vaníliával, dolgozzuk bele a tojást is. A lisztbe keverjük bele a sütőport és a citromhéjat, majd ezt keverjük el a vajas masszában. Béleljünk ki sütőpapírral egy közepes tepsit (kb. 25 x 35 cm) és a tésztát simítsuk el benne.

Tovább is van, mondjam még?

Közeledik a szilvaszezon, hamarosan szeddmagad is lesz belőle. Ne nyissunk vitát arról, hogy a legjobb hasznosítása a pálinka avagy a lekvár, most az utóbbival foglalkozzunk. Azt a legtöbben kapásból rávágjuk, hogy a szilvalekvár szilvából és hosszú idejű keverésből készül. Ez így is volt, amíg komoly családi eseménynek számított, ami jó alkalom volt az összegyülekezésre is.

Ez a recept arról szól, hogy lehet a keverést kispórolni belőle. Azt is megoldották már, hogy a szilvát is kihagyják, de jóérzésű konyhás elkerüli az ilyen üvegeket a boltban.

Tovább is van, mondjam még?