Jó kaja

kívánok minden erre vetődő olvasónak és blogot szerkesztő konyhásnak!

Söpörjétek ki az elmúlt évben összegyűlt rosszat, bajt és bánatot, hogy az új esztendőt szeretetben, egészségben, sikeresen tölthessétek!

Mostanában sok blogon olvasható a házilag készíthető Sport szelet receptje. Ezek szinte mind kekszmorzsából készítik a rumos, kakaós masszát, ezzel csak az ízét visszaidézve. A ma már retro édességnek számító gyári termék viszont biztos nem így készült, ezért érdemes kipróbálni ezt a tejpor alapú változatot is, szerintem jobban közelíti az egykorit.

Szeretettel ajánlom Flat-Cat gyűjteményébe.

(tovább…)

Konyhabolond ember házában nem múlhat el úgy a Karácsony, hogy ne kerülne valami főzéssel kapcsolatos dolog a fa alá.

Közös meglepetésként született ez a lassúfőző edény (lánykori nevén – amerikaiul – crock-pot). Elektromos fűtésű, 6,5 literes kerámia belső edénye és üveg fedele van. Két főzési és egy melegen tartó fokozaton lehet programozni sok órára beállítva. Akár előző este is össze lehet készíteni a hozzávalókat és éjszakára a hűtőbe dugni. Reggel bekapcsolni és mire hazaér az ember, ott a friss, meleg étel. Töltöttem le recepteskönyvet is, még elő kell vegyem angol tudásomat, hogy átbogarásszam és honosítsam a benne levő recepteket. Lassan kifogynak a maradékok a hűtőből, elmegyek a piacra ihletet meríteni a zöldség és húsfronton, aztán lehet avatni.

(tovább…)

Ahogy a legtöbb ünnepnek, az Újévnek is megvannak a hagyományos ételei, amik valamilyen szerencse odacsalogatására vagy baj elhárítására hivatottak.

Ha a hagyománynak ezen vonásaitól eltekintünk akkor nyugodtan bővíthetjük a menüt olyan fogásokkal, amik jótékonyan hatnak előző éjszaka esetleg megviselt gyomrunkra. Mindezeket úgy célszerű összeállítani, hogy már előző nap megfőzhessük, hiszen az év legrövidebb délelőttjén aligha van érkezésünk komolyabb főzőcskézésre. Nagy lakomára nem készülünk, csak levesekből (talán a szilveszteri éjszakát követően van rá a legnagyobb szükségünk) és főételekből válogattam, kiegészítve olyan egytálételekkel, amik ilyenkor igen jól jöhetnek.

(tovább…)

Azok számára állítottam össze egy listát a társasági együttlétre való receptekből, kik ezúttal házigazdák lesznek. Igyekeztem nem túl munkaigényes és / vagy előre elkészíthető receptekből válogatni.

Az újévi hagyományos és nem hagyományos ételekből külön válogatást tervezek.

(tovább…)

Ajánlom mindazoknak, akik szeretik a vaníliát (van olyan, aki nem?) és mostanában nagyobb adagra tettek szert, bár az a két szál nem a világ.

Ezt az itókát kivételesen nem kell hetekig áztatni, szinte azonnal fogyasztható. Persze nem árt meg neki, ha véletlenül elfelejtjük meginni és csak sokára leljük meg a polc sarkában.

(tovább…)

Ezt a receptet is Fiamtól kaptam közzétételre. Szenteste ezt főzte a Náluk hagyományos hal mellé.

Választékbővítésnek szánta, különös tekintettel a legifjabbak kiszámíthatatlan ízlésére, hogy épp mit hajlandók megenni. Alapvetően nem válogatósak, de azért a hal rizikófaktornak számít.

Ismét csak az idézet:

(tovább…)

Első közös Karácsonyukon elsült a Fiam keze, ezzel megalkotva az azóta kötelező karácsonyi vacsorát. Menyem nem enged a karácsonyi halfiléből, de szerintem év közben is akárhányszor hajlandó lenne megenni. A receptet, elnevezésével együtt, és a képet is e-mailben kaptam, a közzétételre szóló engedéllyel, vagy inkább felszólítással.

Innentől az idézet:

(tovább…)

Ez a leves nem az én érdemem, Sógorasszony főztje, ezzel alapozhattuk meg a káposztát a családi összejövetel ebédjénél.

Abszolút hagyományos, mindenféle extra újítástól mentes levesként főzte, a saját kertjében termett zöldségekből és az udvarban kapirgált tyúkokból.

Tekintettel a 23-as létszámra, a húszliteres nagy fazekat vette elő hozzá.

(tovább…)

Ez egy szuper-titkos projekt, nem mutathatom meg. Amikor a recept megjelenik, még fele úton se leszünk Sógorék felé, akiknél összejön a szűk család (kb. 25 emberke). Nem láthatnak belőle többet ennél, mert oda lenne a meglepetés.

Ez a meglepetés persze így is csak részeleges lesz, hiszen rendelésre visszük a káposztát, az igazi oka, amiért nem bontom ki, az a szépen rágyógyult fóliázás. Ebből még ha kilötyögne is az egyébként sem híg leve, nem fog a csomagtartóba folyni, az alatt a 200 km alatt.

A mi káposztás edényünkbe ezek fértek bele:

(tovább…)