Jó kaja

Családi ebédre készült, Karácsony első ünnepére.

A karácsonyi menü tervezetében már jeleztem, hogy őzcomb lesz valamilyen formában a családi ebédre.  Elkészült, finom volt, megettük (na jó, csak a nagyját).

Az összcsaládi kooperáció eredményeképp a szalonnával megtűzdelt comb ázott egy napot fűszeres vörösborban (szekszárdi bikavérben).

(tovább…)

Minden kedves olvasónak, blogíró társamnak szeretettel kívánok áldott Karácsonyt, békés együttlétet azokkal, akikre a hétköznapok rohanásában nem jut elegendő időnk!

Coreggio Szent Éj képe nem csak annak az éjszakának a hangulatát próbálja megragadni korának eszközeivel, de zseniálisan ábrázolja azt a keresztyén felfogást, ami szerint Jézus születésével a Világosság költözött a Földre.

Elértünk a Karácsony előtti recept- és ötletroham végéhez. Szerintem már csak apróbb improvizációk előtt állunk, az ünnepi étrend legtöbbünknél már összeállt. Ez alól egyedül én vagyok kivétel, mert még fogalmam sincs mi lesz azzal az őzcombbal, ami a hűtőben lapul. Ilyen sem volt még, hogy ne tudnám egy héttel előre, mit is eszünk a családi összejövetelen. Oka persze van és az egészen prózai: még nem láttam a húst. Fagyottan kaptam, most olvadozik, immár harmadik napja a hűtőben. Majd ha már ki tudom csomagolni, kézbe tudom venni, akkor látom, hogy alkalmas-e egyben sütésre, párolásra, vagy valamilyen ragufélét kell kitaláljak belőle. Azért rossz egyik esetben sem lesz, abban erősen bízom.

Lássuk hát, no nem a medvét – arra még februárig várnunk kell – hanem a tervezett menüt.

(tovább…)

Karácsonykor ugyan szezonja van a gyümölcsös kenyereknek, ezt nyugodt szívvel ajánlom máskor is.

Az arab világ süteményeinél oly gyakran alkalmazott eljárás szerint itt sem a tésztába kerül a cukor, hanem utólag öntik rá szirup formájában.  Ettől persze nem lehet kézzel szalonképesen megenni, mert fülig ragadnánk tőle, viszont sokkal szaftosabbá válik. Aki meg akarja spórolni még ezt a rövid pluszmunkát is, az tegye a tésztába a cukrot és kínálja egy jó tea mellé.

(tovább…)

Ki ne ismerné a vicces grafikákkal eladott, azonnal oldódó kakaókat, amik szinte csak cukorból állnak, és a gyerekek megvesznek érte?

Ez a recept nem az. Ez egy amerikai típusú italpor, amihez akár forró víz is elég, hogy egy bögre melengető italunk legyen. Persze tejjel ez is finomabb, még ha így dupla tej lesz is benne. Azt a marketing marhaságot most hagyjuk, hogy ettől egészségesebb lenne, elégedjünk meg a finomságával.

(tovább…)

Mellékesen azért csak kell enni a sok készülődés közben. Legalább egyszer napjában, valami rendeset. Ilyen rendesnek készült ez a csirkemáj ragu is.

Mellékesen azért is, mert a minap legyártott üvegben hőkezelt kenőmájashoz vett csirkemájból tettem félre egy jó marékkal. Szokás szerint lapult egy doboz gomba is a hűtőben, így együtt volt a gyors ebéd alapja.

(tovább…)

Tegnap, a nagy Ünnep előtti hajrázás közben két apró, számokhoz köthető esemény történt a jokaja.hu oldallal.

(tovább…)

Nagyon csokis, és a benne levő cukor ellenére sem túl édes, sűrűn folyós öntet, ami csokisabb ízű az összes boltinál. Akár fagylaltra, akár süteményre locsolva, vagy forró tejben elkeverve nagyon finom, illatosan csokis – amolyan csokifüggőknek való. Nem utolsó sorban se színezék, se aroma se semmi más kellemetlen dolog nincs benne – és még jóval olcsóbb is.

(tovább…)

A Nagy Bonbonszezon során marad időnként olvasztott csoki, amiről – nagy naivan – azt hisszük, hogy már nem lesz szükségünk rá. Ilyenkor remek ez a ropogós finomság, amit pár perc alatt megcsinálhatunk.

Aztán a vége úgyis az, hogy mégis csak nekiállunk valami olyannak, amihez olvasztott csoki dukál, és amolyan örök körforgásként kezdődik a játék elölről. Nem tragédia persze, mert akármilyen hamar következik is be ez, a legutóbbi ropogósoknak már csak az emléke van meg.

olvasztott csoki
ropogós kukoricapehely
vanília

mandulaforgács vagy szilánk
darabos mogyoró
aprított dió
cukrozott narancshéj vagy gyömbér
fahéj

(tovább…)

Nem utazunk sehová, még nem is költözünk, csak az elkészült ajándékokat csomagoló nagyüzem nyílt meg. Fedő nélküli karton dobozkák készültek, szalaggal, szalvétával díszítve. A kisebbekbe kerül a sok bonbon és szaloncukor, a nagyobbakba a sütik. Az üvegbe került dolgokra címkét nyomtatok és ráragasztom. Végül minden belekerül egy nagy papír szatyorba – sikerült mérsékelten giccses mintájút találni – és egy lapra nyomtatva a receptek, használati utasítások.

Így néz ki az első bonbonos tálca, a részeges zserbóval, a mákossal és a marcipánkrémessel.

Ki se merem számolni, hány csomag készül még.