Jó kaja

A téli, hideg napok kellemesen melegítő itala a forralt bor, amiről azonban nagyon sok tévhit kering. Az első a nevéből adódik, ugyanis a legrosszabb amit tehetünk vele, az a forralás. Azt a középiskola óta szinte mindanki tudja, hogy az alkohol sokkal alacsonyabb hőmérsékleten forr, mint a víz. Így ha a bort forraljuk a fűszerekkel, hamarosan akár az óvodában is kínálhatnánk, tea helyett. Ezért, meg azért is, mert a forralt borra mindig azonnal lenne szükség – amikor átfagyva hazaérünk – praktikus ez a recept. Előre elkészíthetünk egy esszenciát, amiből csak hozzá kell töltsünk a melegedő borhoz egy ízesítő adagot. Így jóformán mire mindenki kibújik a kabátjából, cipőjéből, és egyet fújtat, tölthetjük is a bögrékbe a melegítő itókát. Ez a kissé giccses bögre a kölni karácsonyi piac souvenirje, az ilyenkor kötelező attribútumokkal.

Vízzel és kevés borral fűzzük meg az esszenciát. A hozzávalók egy üvegnyi borhoz elegendőek, de nyugodtan csináljunk többszörös adagot, jól behűtve megvárja a következő forralt bor készítését. 3 ek cukrot pirítsunk meg karamellnek, öntsük föl 2 dl vízzel. Dobjunk bele egy rúd fahéjat, 6 – 8 szem szegfűszeget, 5 – 6 szem szegfűborsot, darabka gyömbért vagy kiskanálnyi őröltet, 3 -4 szál szerecsendió virágot, 4 – 5 kardamom tokocskát, darab citrom és narancshéjat, 2 csillagánizst. Ha a leendő fogyasztók bevállalósak, kevés cayenne borsot vagy pici chilit is belefőzhetünk. Az egészet csendesen gyöngyöztessük 10 percig, majd kávéfilteren, gézen szűrjük le. Így a kész forralt borban semmilyen uszadékot se kell kerülgetni.

Amikor szükség van rá, vegyük ki a hűtőből, és öntsük bele a borba. Legfeljebb 50 – 60 fokra melegítsük meg a bort, hogy az alkohol se párologjon el belőle, és ne is oxidálódjon.