A gyors túrósrétes és a hódolója
A hét első felében rendszeresen hűtőkievést tartunk, amíg még van a hétvégi ételekből. Most különösen is alapos bevásárlást tarthattam, vagy az étvágyunk volt gyenge, de bőven találok még megfőzetlen alapanyagokat is. Ilyen volt az a zacskó túró is, aminek egyik feléből készült egy szál rétes.
Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben, a rétes gyorsan elkészül, amennyiben bolti réteslapot használunk. Mivel a saját kezű réteshúzás még várat magára, próbavásárlást tartottam Fáni nagynénénk réteslapjából. Megsütve kellemes volt, de dolgozni vele korántsem. A gyári hajtások mentén mindenképp kockákra akart szakadni a felcsavarodás helyett.
Egy bögre forró vízbe beleáztattam fél marék nagyszemű, fekete szultán-mazsolát. 10 perc ázás után szűrőbe téve hagytam lecsöpögni. A 25 dkg túrót összekevertem kb. 5 dkg cukorral és vaníliával. Egy tojást szétválasztva a sárgáját is beledolgoztam, majd a mazsolát és egy kis cukrozott narancshéjat is. A fehérjét kemény habbá vertem, és több részletben belekevertem a túróba. Két réteslapot elterítettem, ecsettel megolajoztam és a szélére igazítottam a tölteléket. Komoly közelharc árán sikerült valami hurkafélévé hengeríteni, majd a tetejét is beecseteltem. 180 fokon sült 15 – 20 percet. Szintén hűtőlelet fahéjas sárgabarackmártással fokoztuk az élvezetet.
Csak tudnám miért figyeli ilyen hódolattal a sütőt, mikor nem is a Márton napi liba sül benne, hanem a rétes? Lehet, hogy titkon édesbajszú?