Jó kaja

Munkahelyen esedékes névnapi köszöntésre készült, elvégre mégse járja üres kézzel menni.

Krónikus időhiányban élve, két felvonásban  – késő este és kora hajnalban. Kell is az a 6-8 óra a hűtőben ahhoz, hogy a keksz megszívja magát, és ropogósságát elvesztve tortává álljon össze. Enélkül nem csak szeletelni volna reménytelen, de díszíteni is.

Azért összességében nem kellett hozzá egy jó óránál több munka, és mégis elkészült az elvárt finomság.

(tovább…)

Ez a torta döntetlenre áll, a saját szépségversenyemben, ezzel. Ennél szélesebb körben nem vállalnám a megméretését, reménytelenül kihullana a selejtezőben. Az órabérem se jönne ki tortakészítésből, szerencsére nem is fenyeget a cukrászdanyitás veszélye. Amúgy is jobb lenne csak tisztes távolból nézni az ott előforduló kínálatot.

Születésnapra készítettem, előzetesen puhatolódzva az ünnepelt elképzelései felől. Három kulcsszót kaptam: eper, karamell, csoki. Ezekből kreáltam ezt, bónuszkánt még rebarbarát is belekomplikálva.

Végül nagyon jó választásnak bizonyult. Kellett a tejkrém tömény édessége mellé a gyümölcszselé és a friss eper savanyúsága. A többieknek sem lehetett ízlésük ellen való, mert komoly közelharc alakult ki az utolsó szeletekért.

(tovább…)

Bizonyára sokan megjegyeztük, hogy az élet nem habostorta. Ez viszont teljességgel az!

Előre bocsátom, hogy nem én csináltam. Keresztfiunk ünneplésére hozta valamelyik rokon, egy győri cukrászdából (nem tudom melyikből).

Trendkövető stílusnak nem mondanám, de nyilván a rendelés se arról szólt. A hagyományos tortadivat korrekt megjelenésű példánya. Ízében is hagyományos, két sárga piskótalap között jó vastag csokikrém, az egész vastag habpaplan alatt.

Megkóstoltam és okozott meglepetéseket.

(tovább…)

Nagy családi összejövetelen voltunk a hétvégén, keresztfiunk konfirmációja alkalmából. Igazából egy hete kellett volna megtartani, de az autópályát is elmosó patak kettévágta a falut, fontosabb dolgok voltak az ünneplésnél.

Elvállaltuk az egyik tortát, ami azért okozott némi fejtörést. Legyen könnyű, legyen 100 km-en túl is szállítható, előző nap elkészíthető és persze legyen finom is. A többször sikert aratott tejberizs torta receptjét alakítottuk át  valamelyest. Szezon lévén a kézenfekvő ötlet az epres torta lett volna, ám tekintettel a társaság arra érzékeny tagjára, más megoldást kerestünk. Így készült eperszezon közepén ananászos torta, amiben még a piros díszítés sem eper, hanem vörösáfonya.

(tovább…)

Szobafogság és főzési szünet idején az ember megpróbál kis rendet tenni a képeinek tengerében. Így került elő ez a kép egy tavalyi epertortáról. Családi születésnapra készült és mivel az eperszezonba esik, meg az érintettnek sincs ellenére, hagyományosan epertortát szokott kapni. Túl kézenfekvő a gyümölcskocsonyával fedett túrótorta, ami bár finom, lassan halad az unalmas felé.

Volt egy fél csomag ostya tortalap, abból került egy réteg az aljára, egy pedig a tetejére. Persze nem maradt ropogós, de segített megtartani ennek a csupakrém tortának a formáját. Ennek megfelelően hosszúkás torta készült, de ferdén szeletelve sikerült hagyományos tortaszeleteket formázni.

(tovább…)

Tavaszi szezonja idején az eper szinte kikerülhetetlen, meg aztán miért is kerülnénk el egy ilyen finomságot?

Szintén indul a bodzavirágzás, ami a szokott szörpökön kívül más lehetőségeket is rejt magában. Mézes, virágos illata remekül harmonizál az eper ízével. Érdemes felfedezni könnyed illatát.

(tovább…)

Időnként érik meglepetések az ember lányát, de ezért jó piacra járni.

Megtetszik egy csomag rebarbara és megveszi. Közben beáll mögé valaki, aki megkérdezi mit fog csinálni belőle. A bizonytalan válaszra, hogy talán kompótot, kap egy recept ötletet, ami állítólag Finnországból származik. Ez alapján készült el ez a torta és meg kellett állapítsuk, nincs is rossz ízlésük a a messzi északon élőknek.

(tovább…)

A recept még a XIX. századból származik, ugyanis Dédnagyanyám – akinek a szakácskönyvében találtam – a század végén volt fiatalasszony. Amíg Nagyanyám élt, minden születésnapomra ezt sütötte.

Annak ellenére, hogy több generáción át hagyományozódott tovább a recept, egyáltalán nem elavult. Sok régi recepttel ellentétben nem 24 tojással és egy kiló vajjal készül. A dió helyett nyugodtan használhat mogyorót is, aki azt jobban szereti, garantáltan nem rontja el vele. Az ilyenekre mondta egykor Nagyapám, hogy bűnösen jó. Azért joggal remélhetjük, hogy bocsánatos bűn.

(tovább…)

Milyen jó is az, amikor a kedves kolléganő nem szereti a szürke, esős időt. Olyankor valami vidámságot hozó, színes sütésére szánja rá magát.

Ami most kikerült a keze alól, az mindezen követelményeknek a legfinomabb módon tesz eleget. Érdemes felkészülni a hét második felére, ismét esős idővel fenyegetnek.

(tovább…)

Ezt a nagyon finom tortát nem én sütöttem, nekem sütötték. Ennek megfelelően én csak egy cédulán kaptam meg a receptet.

Ismernek már annyira, hogy bármi jöhet, ami mákos és a kókusszal se vagyok ellenséges viszonyban. Mindez egy kis citrommal savanykássá tett mascarpone krémmel és csokival, egyenesen abbahagyhatatlan volt. Csalóka, mert a krémtől üdének, könnyűnek érezzük, mégse fér belénk több szeletnyi. A hozzávalókból jókora adag lesz, a nagy tortaformában kell sütni és sok vendéget hívni. Kisebb család esetén nyugodtan felezhető is.

(tovább…)