Vettünk három csirkecombot, hogy majd valami könnyűt főzünk belőle. Végül is csirkéből igazán nehezet nem is lehet főzni, ez mondjuk félnehézsúlyú fogás lett.

Nagy előnye, hogy egy rezsón, egy serpenyőben, kint a diófa alatt meglehet főzni, hogy megőrződjön a konyha viszonylagos hűvössége. Félszuterén szinten van, jótékonyan hűvösen tartja a föld.

Akkortájt még kölcsönkért fényképezőgéppel készültek a fotók, olyanok is. Amúgy is még valahol 1-2 megapixel környékén járt a technika.

Így történt ezúttal is, amikor a baromfis, a macska jussának (csirkenyakak) kimérése mellé gyönyörű, friss csirkeszívet ajánlott. Első gondolatom a szívpörkölt volt, de nemrég fogyott el a csülökpörkölt, most valami másra vártam ihletet. A múzsa ezúttal is a hűtőszekrény volt – minő plebejus dolog – a benne levő kínálat pedig a sajtos irányba indított.

Nincsenek olyan “kötelező” étkei, mint akár Húsvétnak, vagy Karácsonynak. Tavaszi ünnep lévén az első zöldségek és baromfiak kerültek asztalra, de a bárány sem volt ritka.

A csirke, az újkrumpli és a spárga mind olyan, ami nem csak finom, de nyugodtan az ünnepi menübe is illeszthető.

A félórás vacsorák mezőnyében komoly esélye van jó helyezést elérni, hiszen nem csak gyors és finom, de jó sok zöldséggel készítve nem kell külön köretet főzni mellé.

Semmi olyan speciálisan téli nincs rajta, hogy ne lehetne most is jó étvággyal befalatozni. Talán csak a krumpligombóc helyett lehetne valami párolt, zsenge zöldségköretet kitalálni hozzá.

Ez tavaszi fogásnak készült, egy jó csokor snidling képviselte most a zöldet. A körete is megzöldült, medvehagyma került a krumpliba, de a köretet külön leírom, megérdemel egy önálló bejegyzést.

Persze van a villámságnak előfeltétele is, minden hozzávalónak otthon kell lennie, a bevásárlás már végképp nem fér bele ennyi időbe.

A csirke hálás olyan szempontból, hogy remekül hagyja magát ízesíteni, így változatos fogásokat készíthetünk belőle.

Mindehhez az eredmény szaftos, fűszeres sült csirke, amit akár rizzsel, akár tört krumplival lehet kínálni. Utóbbihoz érdemes felhasználni a sütőzacskóban összegyűlt szaftot, amivel nagyon ízes krumplikásává lehet törni a hajában főtt kolompért.

Ennél a gyönyörűségesen nyáridéző színű receptnél ez nem fordulhat elő olyan könnyen, hiszen bőséges szaftban úszik, és ennyi fűszerrel ízetlen se maradhat. A tüzességét ne bízzuk a borra, gusztusunk szerint pakoljunk bele a csípős fűszerekből is.

Talán a szépen sikerült pirított burgonya köretnek köszönhetően is, soknak bizonyult ebédre, így aztán salátával kiegészítve még könnyű vacsora is lett belőle.

Több ötletem is támadt, amik közül erre a húsételre esett a választásom. Igaz, hogy nem lehet kétszemélyes adagban elkészíteni, viszont a maradékot hidegtálra is tehetjük, annak is díszére válik. Azon túl, hogy mutatós, még finom és szinte zsírtalan is, nyugodtan kínálhatjuk diétázóknak is.

Részletesen, sok képpel mutatom be, hogy bárki rászánhassa magát.

Csak akkor készülhet így, ha szűzpecsenyét teszünk bele, mert az ugyanannyi idő alatt megpuhul, mint a csirke húsa. Más húsrész (pl. karaj, tarja) használata esetén előbb a disznóhússal kell párolni, és csak amikor már kezd puhulni, akkor adjuk hozzá a csirkét.

Igaz ugyan, hogy így télidőben nincs szezonja a paprikának, viszont gyönyörű, nyarat idézően színessé teszik ezt a fogást.

Természetesen másféle húsokból, más töltelékkel is elkészíthető, ugyanezzel a módszerrel.

A helybéli piacunkon kitalálta az egyik savanyúságos, hogy a hét végére hoz kilós csomagokban, gyalult fehér és vöröskáposztát. Ezzel jelentősen javította ezek menübe kerülésének esélyét, hiszen bármennyi marhaság nélkülözhetetlen konyhai eszköz gyűlt is össze, káposztagyalut nem tartunk, a kis gyalun pedig nagy disznósággal jár.

Olyan húsételről van szó, amit nyugodtan ünnepi menübe is beilleszthetünk, annyi finomság van benne. Az utolsó átsütésig előkészíthetjük, és akár fél óra alatt is frissen tálalható.

Készíthető akár csirkemellből, vagy kicsontozott pulyka felsőcombból, a lényeg az, hogy olyan hús legyen, ami nem igényel hosszas párolást, puhítást.

A másik nagy előnye, hogy remekül használható előkészítésre. A megpuhult húst a zsír alatt hagyva, hetekig eltarthatjuk, és fél órán belül tálalhatjuk a remek fogást. Ez a kacsacomb is két héttel ezelőtt készült, azóta a hűtő aljában várta fellépését.

Történt ugyanis, hogy kedvenc baromfisom úgy látta,  rosszul mérte fel a kacsacomb beszerzését, és rá fog romlani, ha nem tesz ellene valamit. Hamarosan jön ugyanis a következő szállítmány. Sokáig nem kellett győzködjön, féláron akkor is elhoztam vagy öt combot, ha már mindent megvettem a hét végére. Befagyasztani nem akartam, azonnal megenni se tudjuk, maradt hát a konfitálás, ami megoldja egy időre a tálalását is.

Ne féljünk a fokhagymától, nem gond az illata, ha mindketten esszük.

A fokhagymáról a szívre, érrendszerre, vérnyomásra gyakorolt kedvező hatásán túl azt is tartják, hagy az egyik legerősebb afrodiziákum. Ennek apropóján kerülhetett fő helyre ebben a menüben.

Végül is nem járunk messze az igazságtól, hiszen a gyors étkezés lehetőségét kínálják ezzel a fogással is. Ahogy a lepénykenyeret is sok nép, sokféle néven süti, úgy terjedt el nagy területen a benne levő húsos töltelék is. A nálunk elterjed gyros néven túl ismert kebabként – Németországban Döner – shawarma néven, és lehetne még sorolni. A lényege mindegyiknek a fűszeres, sült hús, pikáns mártással és sok salátával körítve. Bárány húsából lenne az igazi, de olyat szinte sehol sem sütnek. Egyszer egy sütőember elárulta, hogy a pulykahúsból összeállított torony tetejére tesznek egy darab birka faggyút, aminek a kiolvadó zsírja ízesíti bégetősre az amúgy semleges pulykahúst. Ha otthon fogunk az elkészítésének, nem tudjuk látványosan forgatni a gázégők előtt, hanem serpenyőben pirítva süthetjük a húst. Az ízén mindez mit sem változtat.