Császárpecsenye

Kategória: Disznóhúsok

csaszarpecsenye1

Nem ritka, hogy a menüt az határozza meg, minek láttán kapok ihletet a piacon. Ez is attól került az asztalra, hogy nagyon szép, malacnak árult császárhúst kínáltak. Ha már kínálták, hát engedtem a jó szónak és elhoztam egy szabályos formájú darabot. Egészen malac már nem volt egykori gazdája, hívjuk inkább süldőnek. Mindenesetre zsenge, húsos darab volt, szép bőrrel és épp csak egy szűk centi szalonnával. Az ilyet az Isten is egybesült pecsenyének teremtette.

Az ellenőrzés azt mutatta, hogy nincs szükség utólagos borotválásra, különben azzal kezdődött volna az elkészítése. Serpenyőben egy ujjnyi vizet forraltam és a bőrével lefelé beletettem a húst. 4 – 5 perc után kivettem, és amikor már a kezem nem akart hozzáégni, nagyon éles késsel szabályosan bevagdaltam a bőrét. Igyekezetem a szalonna alatti húsba nem belevágni. A húst bedörzsöltem borssal és betettem a hűtőbe, mert másnapra terveztem a megsütését.

Egy pici tepsibe leraktam négy centis karikára vágott hagymaszeletet és közibük 2 gerezd fokhagymát.  Erre a dobogóra fektettem a megsózott húst, így remekül felvette a hagymák gőzét, ízét. Tepsistül bedugtam egy sütőzacskóba és 120 fokra betettem a sütőbe. Kb. 3 óra alatt vált a hús és a bőre is, vajpuhára. Ekkor a zacskóból kivettem és rákapcsoltam a sütő grilljét. 20 – 25 perc alatt pirult meg szép színűre és ropogósra. Alatta a hús szaftos maradt az alacsony hőmérsékleten történő párolódástól. Nem töltöttem alá vizet elégnek gondoltam a saját levét és a hagyma páráját. Ha szárazabbnak látszik a hús, tölthetünk a zacskóba egy deci vizet, bort, sört, mindegyik más ízű pecsenyét eredményez. Szerintem krumplipürével a legjobb.

 





%d blogger ezt szereti: