Különleges, kétszer dupla rántott hús

Kategória: Disznóhúsok, Technikák - trükkök

Igazán ritkán, egy évben tán háromszor kerül az asztalunkra olyan étel, ami zsiradékban úszva sült. Így aztán a legvasárnapibb ebéd, a rántott hús sem gyakori, időnként hallani is halk tiltakozást. Ennek persze az is az oka, hogy jelentős a nézetkülönbség a tekintetben, hogy miből is készüljön. Van a Karaj Párt és a Tarja Párt, kik késhegyre menő vitákban bírják választásra az ingadozót, ezzel többséget szerezve álláspontjuknak. Most azonban kifent bugylival mentem vásárolni, hogy elnyiszabolhassam ezt a gordiuszi csomót 4 – 4 szelet karaj és tarja beszerzésével, ettől dupla először. Még szerencse, hogy a Csirkecomb Pártnak nálunk nincsenek választói.

A karaj szeletek széléről lefejtettem a vastag, ezüstös bőnyeget, amit akár a hentesek is lefejthettek volna. A tarjaszeletek oldaláról levágtam azt a körömnyi zsírcsíkot, ami jól tapinthatóan kemény, és ezt a tulajdonságát a sütés után is őrzi. A húsokat megsóztam és óvatosan kiklopfoltam, elvégre nem panírozott szúnyogháló szerepelt a menüben.

Egy marék diót, némi morzsával bedobtam a forgókésesbe és összeaprítottam. Nem egész pépesre, csak amolyan kissé még darabosra. Következett a panírozás: liszt – tojás – diós morzsa – tojás – diós morzsa, ettől dupla másodszor.

Közepes hőfokon, lassan, első oldalát fedő alatt megsütöttem, és habos krumplipürével tálaltam. A citrom nem csak dísz, érdemes megcsepegtetni vele a rántott húst.

 





%d blogger ezt szereti: