Farsangi legényfogó leves

Kategória: Egytálételek, Levesek

Mielőtt elérnénk az idei rövid farsang farkát, csak jöjjön egy farsangi recept. Fánkra tőlem hiába vár bárki is, a kalóriákkal vívott örök, reménytelen harc a tésztaféléket a nasi kategóriába szorította vissza, nem maradhattak meg ételnek.

Gondolom a cím magában hordja azt, hogy a legények szíve és gyomra közötti összefüggés nem új felismerés. Azt is tükrözi, hogy a hagyományos világban a farsang, a vidám összejöveteleivel, báljaival, az ismerkedés, a legényfogás időszaka volt.

2 -3 csirke farhátból és néhány lábból főzzünk alaplevet annyi vízzel, ami ellepi. Tegyünk bele egy csipet sót, pár szem borsot, két szem szegfűborsot és egy babérlevelet is. Csendesen gyöngyözve főzzük legalább egy órán át.

2 kis fej hagymát vágjunk finom kockákra és kevés olajon pároljuk üvegesre. Dobjunk rá személyenként egy csirke alsócombot és azt is pirítsuk körbe rajta. Ha sikerül igazán apró dobverőket kapni, azt vegyük, azzal mutatósabb a leves, legfeljebb több darabot számoljunk fejenként. Ha nem ismerjük a megfogandó legény ízlését, inkább nyúzzuk meg a combokat és a bőrét az alaplébe főzzük bele.

Öntsük fel a leszűrt alaplével és lassú tűzön főzögessük. Tisztítsunk meg 2 – 3 szál karottát, 1 kis szál póréhagymát, 15 dkg gombát, mindezt vágjuk vékony karikákra, szeletekre. 15 perc főzés után tegyük a zöldségeket a levesbe és szórjunk bele 10 dkg zöldborsót is. Az egészet főzzük puhára, majd egy nagy pohár tejföllel és egy kanál keményítővel habarjuk be. Citromlével tegyük pikánssá és tárkonnyal ízesítsük.

A biztos (meg)fogásért tegyünk ki magunkért és süssünk szalagos fánkokat hozzá, más nem is nagyon fér bele egy ebédbe az ilyen leves után. Az eredmény elérését nem tudom garantálni, de egy ilyen vendéglátás aligha téveszthet célt.

 





%d blogger ezt szereti: