Formás zsemle – nem VKF

Kategória: Kenyér

Megígértem Garffykának, hogy nem nyúzom VKF határidő utáni bejegyzésekkel, meg amúgy is kilógna a sorból. Az igaz ugyan, hogy maradék krumplipüré van benne, de ha épp nem lett volna maradék, akkor vagy burgonyapelyhet szórtam volna a tésztájába, vagy főztem volna krumplit hozzá.

Megint akkor derült ki, hogy fogytán a kenyér, amikor már hamar kellett megsütni az utánpótlást. Ilyenkor jönnek a gyors kenyerek, a kovász pedig tovább öregszik érik a dobozában.

A fagyasztott élesztőt a kelesztőtálba öntött meleg vízbe pottyantottam, hogy belátható idő alatt kiolvadjon (a mikróval nem követnék el merényletet ellene). A maradék krumplipüréből is tettem mellé egy merőkanálnyit, meg két löttyintésnyi zabpelyhet. Amikor az élesztő már elolvadt, rátöltöttem egy zacskóból a maradék, úgy negyed kilónyi réteslisztet és a géppel egyenletesre kavartattam. Fél órát hagytam puffadozni, majd ment bele finomliszt is, a rétesliszthez hasonló mennyiségben. Megsóztam és jó alaposan megdagasztottam.

Háromnegyed órát hagytam kelni, ez alatt szinte megtöltötte a tálat, majd egy tepsinyi, megmentett sütőpapírra borítottam. Igen puha, buzgó lisztezés nélkül ragacsos tészta volt, jó sok buborékkal, szerintem többen megkérdezték volna, hogy galuskára készülök-e. Láttam, hogy ebből zsemle  nem lesz, legfeljebb lepény, így kiolajoztam a muffin formát, még liszttel is beszórtam és a tésztát felnégyeltem. Minden darabot elharmadoltam így lett 12 db, közel sem egyforma méretű tészta darabom. Alaposan lisztezett kézzel golyót formáztam belőle, és az alulra húzott széleivel lefelé beletoccsantottam a fészkekbe. Lisztbe mártott konyhai ollóval kereszt alakban bevágtam a tetejét, amiből nem sok látszik sülés után.

A második kelesztés után tejjel kentem meg a tetejét, majd 220 fokos sütőben sütöttem, amíg az illata oda nem csalt és kellően szép színűnek nem ítéltem a tetejét. 5 perc hűlés után szépen kijöttek a formából. Az egyiket “kénytelen” voltam felvágni, persze szigorúan csak minőségellenőrzés céljából, és a kóstolásos minőséítását egy kis rilettel elvégezni. Tulajdonképp micsoda áldozatokra vagyok képes. 😉

 





%d blogger ezt szereti: