Ricset, avagy amikor a gabona elbújt – VKF XXXIII.

Kategória: Egytálételek

Szerencsére Limara kifejezetten arra buzdít a kiírásban, hogy bátran rugaszkodjunk el a gabona hagyományos értelmezésétől és felhasználásától, így be merek nevezni ezzel az étellel. Másodhegedűs szerepet tölt be a gabona, nevesül a hántolt árpa, de nélküle nem lenne ugyanilyen finom ez az étel. Ráadásul olyan szerény is, hogy leülepszik az edény aljára, nehogy fényképre kerüljön. A képen látható adag van vagy 6 liternyi, nagyobb társaságba vittem egyszer. A saját képtáramban a fényképét se leltem, de szerencsére elég sokan fényképeztek ahhoz, hogy előkerüljön. Köszönet érte Zuárdnak.

Méltatlanul feledésbe merült étel a ricset, és még sok félreértés is övezi. Már a XVI. században is említik, osztrák ételként, mint borsós árpakását. Később a borsót babbal helyettesítették. Ma gyakran összekeverik a sólettel, pedig valamikor köret volt, és borsóból készült, gerslivel és zöldséggel. Gyanítom, hogy télidőben a száraz, felesborsó lehetett az alapja. Kihasználva azt, hogy fagyasztott zöldborsó bármikor kapható, könnyítettem annyit a fogáson, hogy abból készült.

Vettem egy darab marhahúst, és egy darabka füstölt disznócombot (csináltam már füstölt pulykamellel is). A húsokat egy edényben, szép lassan félpuhára főztem. Egy zacskó gerslit beáztattam a húsok levébe egy jó fél napra.

A cserép lábosban összekevertem a gerslit, egy kilós zacskó zöldborsóval, jó pár karikákra vágott sárgarépával, és két gerezdelt petrezselyem gyökérrel. Utóbbiakat nem merem gyalulni, mert némelyik igen fás tud lenni. Szórtam rá pici borsot, majorannát, kakukkfüvet, csombort. Hozzátöltöttem a húslevet, és annyi vizet, hogy két ujjnyira ellepje. Belekevertem a kockákra vágott húst, meg egy picit sózni is kellett. Lefedtem és alaposan körbetekertem folpackkal, nehogy kiszáradjon. 90 fokon töltötte az éjszakát a sütőben. Reggel kibontottam, megnéztem, és egy fél liter forró vizet még töltöttem rá. Igazából ennek a sóletnél hígabbnak, amolyan sűrű levesnek kell lennie. Újból befolpackoztam, és még indulásig visszatettem a sütőbe. A forró lábost dupla asztalkendőbe bugyolálva tettük be a kocsiba, így út közben nem hűlt ki. Azért még azt a reggel rátöltött plusz levet is csak megitta, mire odaértünk.

Így hússal készítve, tartalmas egytálétel, de a zöldborsó és a zöldség miatt  egyáltalán nem nehéz.

Egy – meltatlanul – feldesbe merult etellel kinaltam a
tarsasagot: ricset-et foztem.
Ma a solettel keveredeik, pedig valamikor koret volt, es nem
babbol keszult, hanem gerslibol es borsobol, zoldseggel.
Gyanitom, hogy telidoben a szaraz, felesborso lehetett az alapja.
Kihasznalva az, hogy fagyasztott zoldborso barmikor kaphato,
konnyitettem annyit a fogason, hogy abbol keszult.
Vettem egy darab marhahust, es egy darabka fustolt disznocombot
(csinaltam mar fustolt pulykamellel is). A husokat egy edenyben,
szep lassan felpuhara foztem.
Egy zacsko gerslit beaztattam a husok levebe egy jo fel napra.
A cserep labosban osszekevertem a gerslit, egy kilos zacsko
zoldborsoval, jopar karikakra vagott sarbarepevel, es ket
gerezdelt petrezselyem-gyokerrel. Utobbiakat nem merem gyalulni,
mert nemelyik igen fas tud lenni. Szortam ra pici borsot,
majorannat, kakukkfuvet, csombort. Hozzatoltottem a huslevet, es
annyi vizet, hogy ket ujjnyira ellepje. Belekevertem a kockakra
vagott hust, meg egy picit sozni is kellett. Lefedtem es alaposan
korbetekertem folpackkal, nehogy kiszaradjon. 90 fokon toltotte
az ejszakat a sutoben. Reggel kibontottam, megneztem, es egy fel
liter forro vizet meg toltottem ra. Igazabol ennek a soletnel
higabbbnak, amolyan suru levesnek kell lennie. Ujbol
befolpackoztam, es meg indulasig visszatettem a sutobe. A forro
labost dupla asztalkendobe bugyolalva tettuk be a kocsiba, igy ut
kozben nem hult ki. Azert meg azt a reggel ratoltott plusz levet
is csak megitta, mire odaertunk 🙂
Igy hussal keszitve, tartalmas egytaletel, de a zoldborso es a
zoldseg miatt nem nehez.

 





%d blogger ezt szereti: