Zöld lavina – körkérdés a (környezet)tudatos vásárlásról

Kategória: Egyebek

bevasarlokosar1aA kérdés órák alatt lavinává duzzadva gurult végig a blogokon, így hozzám is elért. Kétfelől is megtalált, Szepykétől és Max irányából is. Ennyi kedves érdeklődés elől nem szabad kitérni.

Időnként ambivalens érzésekkel figyelem a környezetért aggódók munkáját. Vegyes érzéseim oka az mód, ahogy egy részterületet, részkérdést kiemelve, arra koncentrálnak, ami által elsikkad a dolgok összefüggésükben való szemlélete. Ez a magyarázata a címben használt zárójelnek is. Úgy gondolom vásárlásaink (mint egész életünk része) tudatossága nem csak a környezeti szempontokra kell kiterjedjen. Ugyanígy része kell legyen a saját egészségünk védelme, a szociális, etikai vonatkozásaira való gondolás is. Ennyi bevezető után lássuk a kérdéseket.

1. Írd össze, mire van szükséged!

Csak azt vedd meg, amire ténylegesen szükséged van, ne azt, amit el akarnak neked adni. A nagy bevásárlóközpontok és a reklámok profi módon csábítanak a felesleges pénzköltésre.

Mindig cédulát írok. Azért is, mert elfelejtenék ezt-azt. Még arra is képes vagyok, hogy a megszokott bolton, piacon belüli útvonal sorrendjében írjam fel a beszerzendőket a cédulára.

2. Menj a piacra vagy helyi boltba!

Így vásárlásoddal a helyi kisvállalkozókat, a helyi gazdaságot támogatod, amitől a te jóléted is függ. A multinacionális üzletláncok profitja kikerül a helyi gazdasági körforgásból.

Hetente legalább kétszer megyek piacra, bár elég vacak a helyi. Tejfüggők vagyunk, onnan hozzuk a tejet. Zöldségfélét még csak kapni, de a fél piac ugyanannak a kezében van, egy kocsival hozzák az árut a nagybaniról. Van két hentes, szintén gyanús összefonódással, viszont sajtot nem kapni.

3. Vigyél magaddal táskát, szatyrot!

Ne fogadj el zacskót mindenhol. Egyrészt pénzt adsz érte feleslegesen, másrészt szemét lesz belőle, ami terheli a környezetet, sőt a szemétdíjat is te fizeted.

A piacra a képen látható kedvenc kosarammal megyek. Hazai termék a kosár, masszív, de akkora, hogy időnként megrogyok alatta. Az áruházakban viszont alapból zacskóba pakolnak, nincs is mód elkerülni.

4. Menj gyalog vagy tömegközlekedéssel!

A mozgás egészséges és ingyen van. Ha tömegközlekedéssel utazol, tizenötször kevesebbet szennyezed a környezeted, mintha autóval közlekednél, és jóval olcsóbb is.

Itt nem tudok eleget tenni az elvárásnak. Ha csak a piacra megyek, kocsival 5 perc alatt lenn vagyok a hegyről. Peremkerületi tömegközlekedésünket igénybe véve ez fél órába is beletellne. Igyekszem úgy szervezni az életem, hogy csak akkor menjek be a városba, ha több tennivalót össze tudok szervezni egy körre, vagy ha nagyon muszáj.

5. Vegyél helyi termékeket!

Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat, ezáltal a helyi gazdaság fenntartásához és fejlődéséhez járulsz hozzá és csökkented a szállítással járó környezetterhelést is. Minnél távolabbról jön, annál többet szennyez.

Városi lakosként ez nem értelmezhető. Ide mindent hoznak, jellemzően a piaci árusok is a nagybaniról. Aki meg távolabbról hoz helyi árut, az a többszörösét bírja elkérni érte. Én az egész országból származó termékeket helyinek tekintem.

6. Válaszd az egyszerű, környezetbarát csomagolást!

Ne dőlj be a szép külsőnek. A drága csomagolást Te fizeted meg, holott neked csak a termékre van szükséged. Kettőt fizetsz egyet kapsz! Keresd a visszaváltható, újrahasznosított, egyszerű csomagolást.

Ennek kevés realitása van. Nincs tényleges választási lehetőség. Nincs csilivili csomagolásban drága termék, és ugyanaz a minőség olcsóbban, egyszerűbb csomagolásban. A koncepció maradványai felfedezhetők a tuskó csíkos termékeinél, de messze nem arról szól, hogy azonos minőséget kapok olcsóbban, a csomagoláson spórolva, ott az olcsóbb  ár a beltartalom rovására alakult ki.

7. Kerüld a vegyszereket!

Kerüld a nem természetes alapanyagokból, gyárilag előállított, vegyszerezett, félkész élelmiszereket. A vegyszerek ártanak az egészségednek.

Itt egész jól állunk. Nem véletlen az, hogy megtanultam még a felvágottak házi készítését is. A viccbéli szőlősgazdához hasonlóan, én is megfejtettem a titkot: húsból is lehet felvágottat készíteni. Tudom persze, hogy ez is tartalmaz önámítást, mert az alapanyagok nem látható, és nem feltüntetett vegyszereit csak megesszük így is. De legalább próbálok keveset hozzátenni, amivel biztos, hogy nem rontok a helyzeten.

8. Vegyél idényzöldséget és -gyümölcsöt!

Az üvegházi, vegyszerezett, több ezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk jelentős környezetterhelést okoznak és csak a szemnek szépek.

Itt sem kapok fekete pontot. El vagyunk télen eper, sárgadinnye és paradicsom – meg még hosszan sorolhatnám – nélkül. Egyrészt miért ne a természetes szezonjában együk, másrészt drága, harmadrészt inkább csak szép, mint jó. Ha pl. paradicsomosat akarok főzni, kitekerem egy üveg nyakát, amibe még a nyár vége felé eltettük a paradicsomlevet.

9. Kerüld az egyszer használatos és felesleges dolgokat!

Az egyszer használatos termékek előállítása majd kidobása energiapazarlással és felesleges környezetterheléssel jár. Elektromos fogkefe, konzervnyitó és kenyérszeletelő? Ugyan már…

Ebben a kérdésben alaposan összemosódik több téma. Az egyszer használatos dolgok sem kategorikusan üldözendők. A szemléletesség kedvéért extrém példa: kéri bárki is az injekcióját újrahasznosított fecskendőből, tűvel?
Engem sokkal jobban zavar az, hogy lassan minden egyszer használatos. Nem csak a papírzsekendő eldobós, de már a háztartási gépek, az autók, és lassan mi (munkavállaló) emberek is.
Az pedig, hogy mi a felesleges, az egyáltalán nem abszolút kategória, mindenkinek magának kell eldöntenie, a saját élethelyzete alapján. Van szeletelőgépünk, ami pl. a felvágottak vékony szeleteléséhez nélkülözhetetlen. Van nehézsúlyú, dagasztásra is alkalmas konyhagépünk, viszont nem veszünk vegyileg előállított kenyeret. Van olyan hűtőnk, ami az ára alapján sokak számára luxusnak tűnik, viszont a nyers tej egy hétig eláll benne. Van indukciós villanytűzhelyünk, mert kitűnően szabályozható, csak azt melegíti, amit ráteszek, végső soron ezzel energiát (és időt) takarítok meg. Van motoros konzervnyitónk, ami tipikusan az a termék, amit az ember ajándékba kap, de ismerek Valakit, akinek a keze miatt létszükséglet, nem tudná saját erejéből kinyitni a konzervet. És igen, van motoros fogkefénk is – vessetek a vérmókusok elé.

10. Olvasd el a címkéket!

Nézd meg: ki állítja elő a terméket, honnan jött, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül? Ha nincs is tökéletes termék, válaszd a lehető legjobbat. Az vagy, amit eszel.

Engem arról lehet felismerni, hogy a boltba befelé felteszem az olvasószemüvegem, és végig ott lóg az orrom hegyén, miközben fölötte kukucskálok messzebbre. Ha nem olvasgatnám a címkéket, tán soha nem ástam volna bele magam a felvágottak készítésébe is. Persze ez az olvasgatás valahol mazochizmus, mert elolvasom annak ellenére, hogy nem szeretem a rémdrámákat.

A kérdéscsokor továbbküldését most kihagyom. Elég sokára jutottam hozzá, hogy válaszoljak, a lavina közben már háromszor oda-vissza végiggurult egész blogisztánon.

 





%d blogger ezt szereti: