Kocsonya lassúfőzőben

Kategória: Disznóhúsok, Hideg ételek

Gőz erővel ismerkedek az új technikával, és mi lenne inkább lassúfőzőbe való, mint egy kocsonya.

Szilveszter napján, délidőben a városban járva elkanyarodtam a Nagycsarnokba. Gondoltam már mindenki csomagol, próbál szabadulni az áru végétől és pang az egész csarnok. Ezzel szemben nyelvvizsga nélkül alig lehetett bemenni, annyi volt a turista, az egyébként is jókora tömegben. Úgy látszik nem csak én éreztem úgy, hogy éhen halunk az előttünk álló 4 napban, ha nem vásárolok még valamit. A turistasereg igen jópofa látvány volt, ahogy az ünnepre öltözött dámák, hosszú bundákban verekedték át magukat a zöldséghegyek és húsospultok között, miközben férjeik szorgalmasan fényképeztek.

A kocsonyának való két körömből, egy kicsontozott és nyúzott csülökből, meg egy fél fejből állt. Utóbbival kapcsolatban még a hentesutánzatoknál is beigazolódott a bölcsesség, hogy a hentes olyan, mint a bűvész: mindig a kezét kell figyelni. Volt a pultban újévi malacról származó fej, én azt néztem ki magamnak, így kértem malacfejet. Otthon kicsomagolva vettem észre, hogy felnőtt disznóról származik. Ez egyrészt rettentő sok – kevés rajtam kívül a lelkes kocsonyafogyasztó a házban – másrészt akkora, hogy nem fér bele a főzőbe. Egy darabig el voltam, amíg leszedtem róla az alsó állkapcsot, az ízületnél bontva. Szerintem ilyen alaposan eldugott ízület nincs több az egész malacban.

Végül csak sikerült mindent elrendeznem az edényben, egy kis hagyma, sok gerezd fokhagyma, szemesbors és két babérlevél társaságában. A 6,5 literes edénybe jó 2 liter víz fért mellé, kanálka sóval.

Először az erősebbik fokozatra kapcsolva ment 2 – 3 órát, addigra csendesen gyöngyözött,  majd a kisebbikre visszakapcsolva további 3 -4-et. Mindezt  az időt szépen magában töltötte, semmit se kellett csinálni vele, kizárólag időnként ránézni, de azt is csak az újdonság varázsa okán. Az utolsó órára mellédobtam egy szál, hosszában elhasított sárgarépát, ami később a színhúsos kocsonyákba került.

Végül annyi lett a hús, hogy a körmöket kicsontozva befagyasztottam, valamikor csinálok belőle egyszemélyes körömpörköltet. A fél tokája is rajta volt, azt éjszakára lepréselve kitettem az erkélyre, majd szintén a fagyasztóba. Egyszer majd bekockázom a bőrét és ropogósra sütöm.

https://jokaja.hu/karacsonyi-ajandekok
 


2 hozzászólás a recepthez: “Kocsonya lassúfőzőben”


  1. Jót nevettem a hentesutánzattal való kalandodon. Sajnos nem lep meg a dolog. Az a helyzet, hogy nem tudom eléggé figyelni a kezét, mert ha azt kérem, hogy fordítsa meg a húst, akkor is sikerül átvágnia. Nos az ilyen fiúkat elkerülöm legközelebb, mert vannak azért rendes hentesek és halasok is.
    A kocsonyád biztosan jó lett a leírtak alapján!:) Szilveszterre újból kellett főznöm, mert a karácsony előtt főzött viharos sebességgel tűnt el.

  2. szepyke says:

    Nah, dettó. Én is voltam a Nagyvásárcsarnokban, és én voltam a helyi látványosság. Mindenki fényképezett, én meg cekkerekkel a fülemen mászkáltam. Több japán, német, olasz családban én leszek a helyi benszülött…:))) Jah, és én is leveshez vettem marhát, de mintha nem az jött volna haza, akit becsomagoltak, hanem egy zsíros mócsing. Olyan mennyiségű zsír főtt ki belőle, hogy a levest teljesen ki kellett hűtenem, hogy az egy centis zsírt lefejtsem róla…:(


-->

Írjon megjegyzést


  • - x -

  • Csatlakozz, hogy le ne maradj!

  • Fontos