Értesítés az új receptekről 
Kövessen twitteren Kovász készítése
A kovászt az emberiség évezredek óta ismeri és használja a kenyértészta lazítására. A háztartásokban nagy becsben tartották, és különböző formákban tárolták. Egyes vidékeken szárították, és így őriztek több kis kovász kupacot is, másutt csak a kenyérsütés maradékát őrizték meg kovásznak a következő sütésig. A lisztből és vízből álló kovászban az állás során erjedés indul meg, amely buborékképződéssel jár. Ennek a tejsavas erjedésnek az eredménye a kovász savanykás illata, és az ebből készült kenyerek – bár lényegesen enyhébb – szintén savanykás aromája.
A kovász több lépcsőben készül.
1. lépcső:
3 ek. teljesőrlésű búzaliszt vagy rozsliszt
3 ek. víz kb. 40 °C-os
A vizet a liszttel elkeverjük és letakarva, meleg helyen (kb. 20-22° C-on) 1-2 napot állni hagyjuk.
2. lépcső:
3 ek. teljesőrlésű búzaliszt vagy rozsliszt
3 ek. víz (kb. 40 °C-os)
Mindezt az 1. lépcsőben elkészített masszához keverjük, amely már kellemes, savanykás szagot áraszt. Ismét letakarjuk, és 20 °C-on 1 napot állni hagyjuk.
3. lépcső:
10 dkg frissen őrölt búzaliszt vagy rozsliszt
1 dl víz (kb. 40 °C-os)
Az előzőekkel összekeverjük, és letakarva, 20 °C-on ismét egy napig állni hagyjuk. Ennek felét használjuk el a kenyér készítéséhez, a maradékot megőrizzük és kiegészítjük a harmadik lépcső összetevőivel, így mindig elegendő kovásszal rendelkezünk a kenyérsütéshez. A kovász készülhet egy literes, csavaros tetejű befőttes üvegben, amit a hűtőszekrényben őrzünk a következő sütésig. Nem baj, ha az üvegben leülepszik a sűrűje, és zavaros lé úszik a tetején. Amíg nem penészes, addig használható.
info kukac jokaja.hu
Az elkészült kovászhoz utána mit és mennyit teszek, hogy kenyér legyen, kérlek sos. imeon
Kis türelmet kérek, délután teszek fel egy kovászos receptet.
Szia! Most készülök kovászt csinálni és lenne egy kérdésem. Azt mondod, hogy a megmaradt fele mennyiségű kovászt eltehetem a hűtőbe és legközelebb már csak a harmadik lépcsővel kell kiegészíteni. Itt nekem ez nem teljesen világos…. Ez azt jelenti, hogy a hűtőből kivett, hideg, régi kovászmaradékomat elösször melengessem valahol 1-2 napig és utána tegyem bele a „harmadik lépcsőt”? Vagy ahogy kivettem hidegen máris tehetem bele a „harmadik lépcsőt”? Légyszi részletezd. Köszi.
Én a hűtőből kivett kovászhoz adok egy kis meleg vizet, hogy ne fázzon a talpa, aztán lisztet keverek bele és a konyhaasztalon hagyom másnapig.
Kérlek írjátok meg, hogy kovászt lehet-e kenyérkészítő gépbe betenni.
Köszi
Természetesen lehet, DE: egyedül a kovásztól lassabban kel meg a kenyér, mint élesztővel. Ezért vagy kell legyen a gépen hosszú kelesztéses program (kovászoshoz) vagy kell mellé élesztő is. Esetleg lehet kísérletezni a kelesztési program szüneteltetésével is, ha a gép ezt megengedi.
Hát tulajdonképp így is működik a dolog, hogy a levegőben szállingózó véletlenszerű kósza spórák indítják meg az erjedést, de azért ez olyan, mint hogy a tejből is ugyanígy aludttej lesz (és az is jó a maga módján) ám egy „szelektált” kefirgomba tenyészettel azért csak jobb eredményre számíthatunk. Ezért szokták falun a már „bevált” kovászt (azaz végülis a már „szelektált” mikroorganizmus kultúrát) továbbörökíteni sütésről sütésre. (S ha elfogy – vagy megpenészedik, stb – akkor leginkább a szomszédéból pótolni, s nem előállítani.) Másfelől vannak hagyományos módszerek „nem véletlenszerű” tenyészet létrehozására is, pl szőlő vagy must felhasználásával, pontosabban a szőlő erjedésénél jelenlévő „vadélesztők” felhasználásával.
Megértettem a készítést, nekem csak az a gondom, hogy falun a nagymamám mindig letört egy darabot a szárított nagyobb darabból, nem kellett azt üvegben tartani, száraz helyen sokáig elég volt. Úgy tudom, ha elfogyott
az egész nagy darab, akkor a következő sütésnél hagytak, v, készítettek újat, ezt nem tudom hogyan volt. Én is ilyen szárított kovászt szeretnék, amit sütés előtt kell beáztatni, ha megfelelően van tárolva talán évekig is eláll. Például én is egyedül vagyok, ritkán sütök kenyeret, általában csak magamnak, nem látom célszerűnek ezt az üveges megoldást. Tisztelettel kérném, ha van rá lehetőség és valaki tudja, hogy a szárított kovász első darabját , majd ha elfogy akkor a folytatást hogyan kell készíteni írja meg nekem. Sajnos én nem örököltem kovászt, csak azokra a finom kenyérízekre emlékszem, amilyet én is szeretnék készíteni. Köszönet a segítségért!
Remélem lesz aki pontosabban tudja, de ha jól tudom, a kenyértésztából csíptek le egy darabot. Vagy egyben szárították meg, vagy némi liszttel morzsásra gyúrták és azt szárították meg. Utóbbi talán könnyebben kezelhető, adagolható.
Az üveges a rendszeresen sütögetőknek való, akik pár héten belül felhasználják és tovább „tenyésztik”.
Üdv!
Sajnos már többedszer lett aceton szagú a kovász. Több helyen olvastam, hogy a hideg okozhatja, de a konyhánkban mostanában nincs 23-25 fok alatti hőmérséklet, ezért kétlem, hogy ez lenne az oka. Van valakinek ötlete, hogy hogy kerülhetem el, illetve fogyasztható-e ez a kovász. Egyéb problémája nincs, tegnap készült belőle kenyér, ami nagyon szép és finom lett.
Én is tapasztaltam már ilyet, szerencsére a kenyéren már nem érződött. Inkább a melegre, mint a folyamatok felgyorsítójára tippelnék, mint a hidegre. Szerintem egyszerűen „túlérik” ilyen időben a kovász. Ha pár napig nem használod, próbáld meg betenni a hűtőbe, amikor már beindult. Ha egy éjszakával előtte kiveszed (esetleg megeteted), magához fog térni.
Kedves Farkasné!Annak idején a 60-as években az én anyukám minden hónapban sütött kenyeret.Ő úgy készített száraz kovászt ahogy „jókaja” írta.A teknőbe maradt tésztát kikaparta,majd liszttel jól elmorzsolta,majd a teknőbe hagyta megszáradni,majd vászon zacskóba tartotta.Ezt mindíg úgy használta,hogy sütés előtti nap csak a felét áztatta be a meglévő száraz kovásznak,a másik fele megmaradt és ehez jött az ujabb tészta a teknőből,amit megint liszttel elmorzsolt és száritott,És ez mindíg így ment tovább.Mindenkinek megvolt a maga kovásza,kérni adni nem volt illő.Ha véletlen elfogyott,akkor élesztős tésztából dagasztott kenyeret és abból csinálták meg a száraz kovászt.Nekem is van száraz kovászom,annyit módosítottam rajta,hogy én a tésztát reszelttészta keménységűre gyúrom és a reszelőn lereszelem,szárítom majd a kávédarálón ledarálom.Így könyebben és hamarabb oldódik fel a kovász,melyhez 1dkg élesztőt is szoktam adni.Ha van idő a kelesztéshez akkor az élesztő el is maradhat.Jó száraz kovász készítést,remélem valamit tudtam segíteni.Üdv:mezokati
Kovasz készítése