Értesítés az új receptekről 
Kövessen twitteren Multi házitej kérdésekkel
Minap beszédültem a szokott multihoz, ahol érdekességre leltem. Nem tudom a korszellem hatotta-e át a beszerzőket, vagy mi az oka, de megjelent a hűtött polcon a házi tej.
Csinos, a régiekre hasonlító, visszaváltható tejesüvegben van, még a címkéje is háziasan egyszerű. Azzal tisztában kell lennünk, hogy a házi fogalma “természetesen” nem Mari néni reggel fejt tejét jelenti. Nyilván (kis)üzem palackozza, hiszen van technológiájuk arra is, hogy kétféle zsírtartalmat állítsanak be, 2,8 ill. 3,5 %-ost palackoznak.
Azt értem, hogy egy termelő megpróbálja a szinte lehetetlent, beszállítani egy multi áruháznak. Tudható, hogy ennek nagyon bonyolult feltételrendszere van és sokba is kerül, viszont komoly forgalmat jelent.
Vagy jelenthet, mert szerintem így soha sem fog megtérülni.
Egy üveg 3,5 %-os zsírtartalmú tej ára 290.- Ft és még erre jön az üvegbetét.
Ezt az árat ne az ultrapasztőrözött, import tejutánzatokhoz hasonlítsuk, bár azt is meglepő mennyiségben viszik. A piacokon kapható teljes tejek jelenthetnek viszonyítási alapot. Ezek ára 180-200.- Ft között mozog, de tudok a kerületben házhoz szállítót is, 210.- Ft-ért.
Tessék mondani, milyen versenyhelyzetben kéne megélnie kisüzemünknek, ha ilyen árra hozzák ki a termékét?
Milyen versenyhelyzetben készülnek azok a dobozosok, amiket messziről ideszállítva is a feléért lehet adni?
Egyáltalán, azokban a dobozokban tényleg tej van?
info kukac jokaja.hu
Visszakérdezek:
Ha 200 főre főzöl karfiollevest vagy ha csak két főre, akkor a két esetben mennyibe fog kerülni egy adag? :o)
Feltehetőleg nem egy egyedi termelőről van szó, hanem inkább egy szövetkezetről, mert elég drága minőségbiztosítási rendszer meglétét követelik a multik a beszállítóiktól, ami egyedileg bevezetve indokolatlan nagy költséget jelentene.
Az ultrapasztőrözés meg a pasztőrözés egyszerű hőkezelést jelent. Mégpedig olyan mértékű – ha úgy tetszik – főzést, amelynél még nem alakul ki a forralt tejre jellemző kondenzált íz. Tehát nem egy hú de szörnyű mesterséges beavatkozás, hanem hősokk, aminek a célja a tejben található mikrobák számának veszélyes érték alá csökkenése.
A vidéken háztól árult tejet sem lehet pasztőrözés nélkül eladni, erre jogszabály is kötelezi a “tejesembert”. Azt mondjuk nem mondom, hogy nem lehet kijátszani, csak nem érdemes, mert a második hasmenéses eset után nem lesz vevő, a körzeti orvos pedig bejelenti a hatóságnak a zugüzemet. :o)
A zsírtartalom mérésére vannak házilag is alkalmazható módszerek és a tejföl leszedése nem új keletű szokás.
Remélem, nem bántottalak meg, mert máskülönben teljesen igazat adok neked! Csak a szakmai kérdésekben nem. ;o)
Én, már jó ideje a bocimobilokból veszem a tejet. Friss, “házi” és csak 180.- forint. És még a multiba sem kell elmennem, mert hetente 3x jön a kocsi.
Bár mindenképp dicséretes, hogy magyar kistermelő is be tud törni a multik polcaira!!!!
http://ikkyugasztrokalandjai.blogspot.com/2009/12/keresd-jelet-igyal-magyar-tejet.html
A fölözetlen tej legalább 4, de inkább 4,5 %-os. Nekem legalább is ezt mondták egy tejgazdaságban. Javítson ki valaki, ha tévedek.
Pécsett automatákból lehet venni a házi teljes tejet, 150/liter áron, saját üvegbe töltve. Azt hiszem eddig ez a legjobb ár:-) hát még az íze!
Ági
Hát, ha már pasztőrözött, nekem már nem házi, jelenthet bármiylen csekély beavatkozást is. A dobozokban pedig biztos, hogy nem tej van, hanem tejpor és víz, aminek a szagától én már gutát kapok, annyira megszoktam az igazi házinak az ízét.
Én nem értek hozzá, nem tudok szakmailag hozzászólni, csak azt tudom, hogy ég és föld a különbség a vett tej és aközött, amit nekem a néni házhoz hoz. Elhozza frissen én pedig megalvasztom, felforralom vagy ha úgy van kedvem, nyersen is megiszom. (Különben pasztőrözött tejet már nem alvasztasz meg, annak már büdös, romlott szaga van.)
Az első hozzászólohoz intézném a kérdést ezzel kapcsolatban: “A vidéken háztól árult tejet sem lehet pasztőrözés nélkül eladni, erre jogszabály is kötelezi a “tejesembert”.” Ezt hogy kell érteni? Hogy a falusi néni/bácsi otthon pasztőrözze a tejet? Van erre módja házi körülmények között? Vagy akkor ez azt jelenti, hoyg odateszi főni és amikor már jó forró, de még nem főtt fel, félreveszi és úgy méri ki? És utána hozza el nekem? Tényleg azért kérdezem, mert el nem tudom képzelni, hoygan működik ez, de nem is kellene iylen tej.
Én csak anynit tudok, hoyg több, mint négy év alatt egyszer ugrott össze forralás közben a hozott tej, de akkor is az én hibámból, mert elfelejtettem rögtön hűtőbe tenni és már késő volt. De ettől még nem lett hasmenésünk, mert bizony, megettük. Tulajdonképpen orda lett így belőle. De akár tejbegríznek is megfőzhettem volna.
Bárányka, a tej zsírossága több mindentől függ. És most nem arra gondolok, hogy a termelő mennyi tejszínt tejfölt szed le róla. Vannak tehenek, amelyeknek egyszerűen zsírosabb vagy gyengébb a teje. A bevitt táplálék viszont nagyban befolyásolja. Télen, amikor az állatok takarmányon élnek, sokkal sűrűbb, fehérebb, zsírosabb, nyáron, amikor kinn legelnek napközben a legelőn, hígabb, kevésbé zsíros. Mindig megfigyeltem, amikor májusban “kiment a csorda” és egyből frisset, zöldet kezdtek enni, szinte vízszerű volt a tej az előző időszakhoz képest és erősebb, áthatóbb tejíze. Pár nap alatt aztán helyrebillent a dolog, de ilyenkor nagyon érezhető volt a másság.
Szóval, nincs konkrét értéke a tej zsírosságának, eléggé tág határok között mozoghat, az átlagos pedig, tudtommal, olyan 3-4% között van. Engem is javítson ki valaki, ha tévedek!:)
Én is vettem nevezett multinál,igaz én kecsketejet.nagyon meg is hatódtam,mikor megláttam,mert nagyon ritkán tudok magamnak venni.nagyon finom volt,bár igaz,h üveggel együtt kb 500ft-ra jött ki fél litere.
Nem mertem eddig még kipróbálni a házitej-automatát,mert azt állítólag még forralni kell,meg ilyenek.mik a tapasztalatok arról?
A bocimobilnál is kivan írva, hogy fogyasztás elött felforralandó! Én sosem szoktam. Na, akkor az pasztőrözött vagy nem? Véleményem szerint igen, de akkor minek forraljam fel?
A dobozokban tejpor és savópor valamint növényi rostanyagok keveréke rejtőzik. Sajnos ezek a keverékek az UHT (ultra magas tartósítás) közben egy jellegzetes doboz ízt vesznek fel.
A multiknál való szereplés súlyos milliókban mérhető, és ezt valahol vissza kell szerezni. Sajnos.
Kb. tavaly augusztus óta tejautomatából vesszük, 160FTos áron. Teljes más vele a főzés/sütés, sokkalta jobb. Az az igazság, h mi nem forraljuk, és semmi bajom sincs tőle! 🙂
Szintén kimért tejet veszünk. Az ára 180 Ft/literje. Hihetetlen finom! Mindig azonnal felforraljuk és lehűtve, tesszük hűtőbe. Hatalmas mennyiségű a föle, amit főzéshez, sütéshez gyakran fel is használunk. A mű tejfölnél lényegesen jobb.
Minden tejet ajánlatos felforralni! Főképpen a Julcsa néni tehenének tejét, mert azt ritkábban vizsgálják be, (ha bevizsgálják), mint a cégek tehenének a tejét. Ne feledkezzünk meg az egyre jobban terjedő TBC kórról. De! itt vannak a mai, új betegségek, amelyek veszélyt jelentenek a tejet nyersen fogyasztókra. A kullancs betegségek bizony megjelennek a tejekben! Emlékezetes eset nem is oly régen volt, amikor a kecsketejet fogyasztók súlyosan megbetegedtek.
Anno én is kicsi koromban szerettem a frissen fejt tejet. Mindig vittem a csupromat, amit naponta meg is töltöttek. el nem tudom mondani milyen fantasztikus volt a frissen fejt, meleg tej, amíg beteg nem lettem. Majd belehaltam a TBC-be, 7 hónapig voltam kórházba, és 4 évbe tellett, mire negatív lettem, s akkor mehettem csak iskolába.
El kellett mondanom, mások okulására.
A tej forralását mindig úgy kezdem egy vastagabb falú, aljú, cománcozott, nagy, 5 literes lábasban, hogy kiöblítem alaposan, és hideg vizet hagyok egy kicsit az edény alján, majd bele öntöm a 3-3,5 liter tejet és felforralom. Ezt az edényt mindig csak erre használom, és vigyázok rá, ne égjen, kozmálódjon bele a tej. Utána mindig könnyedén odakozmál. Jó ha alaposan felhabzik, de mi a habot oldalról fújni szoktuk kifutás ellen, de lehet keverni is, és tovább forraljuk egy-két percnyit, de ekkor már zubogva forr.
Csak a kezdők érdekében ecseteltem hosszabban, elnézést kérek.
Túrót is házilag készítünk, ami nem nagy kunszt, és tényleg tejből van. Egy kiló túróhoz 5 liter jó minőségű tejre van szükség, s lesz belőle úgy 3-3,5 deciliter fantasztikus tejföl is. A savót is lehet használni gyümölcsmártásokhoz, gyümölcslevesekhez is és a pogácsák is könnyeddé válnak tőle!
Elég ijesztő kalandjaid voltak, nem csoda, ha óvatos vagy.
Amíg a TBC – tudomásom szerint – bakteriális fertőzés, a kullancsok vírusokat terjesztenek. A forralástól a vírusok is kimúlnak?
Kedves jókaja!
Anno a kecsketejfertőzéssel kapcsolatban emlegették fel, ha forralt tejet ittak volna, akkor elkerülhették volna mindazt, amit átéltek. Hiszek nekik. Mint tudjuk a főzés is erről szól: átfőzni, átsütni alaposan az ételeket, főképpen a húsokat, azáltal megszabadulunk a baktériumoktól és vírusoktól.
Fantasztikus ez az oldal!
Mindennemű udvarlás nélkül állítom ez egy szuper oldal! Könnyű kezelni, áttekinthető, remek érzéssel szerkesztett, és még nagyszerűbb ételek kipróbált, szinte a szemünk előtt készült receptek sokaságát kínálja. Gratulálok!
Hálásan köszönöm!
50 fokon a bacik kihalnak, viszont a tej nem veszti még el azokat az értékeit, amik miatt szeretjük, ha házi. Bőven elég annyira megmelegíteni, amikor belemártott mutatóujjunknak már kellően kellemetlen az élmény (mondjuk kicsit kivett és abba ujjat belemártott…. már csak a higiénia miatt:))
Az oldal szerintem is szuper, fogok jönni sokszor!
Kedves Andi!
Nem akarok ellentmondani, de sajnos nem elegendő az általad javasolt hőfok a pasztörizáláshoz. A csírátlanításhoz, hogy bacilusmentes legyen, legalábbis a legádázabb bacilusok ellen, a mai ismereteim szerint kell 70-80 fok közötti hőkezelés minimum 5 percig. Egyébként ez a hőfok inkább csak szaporítja. Gondoljunk csak az étel nyári melegben előhagyása, mennyivel gyorsabban romlik, mintha hűtőbe tennénk, ami lényegesen lelassítja a folyamatokat.
Az aludttejet szoktam csak olyan 44 fok körül kimelegíteni és lehűlést követően leszűrni.
a pasztörizálás kb. fél percig tart, 70valahány fokon, aztán gyors(!) visszahűtés követi. ha pl. egy kaját a tűzhelyen hagysz kihűlni, nagyobb az esély a baktériumok elszaporodására, mint ha azon forrón leviszed mondjuk a pincébe (hűtőbe ugye energiafelhasználási okokból meg a jegesedés miatt nem tesszük). a pasztörizálás nem egyenlő a csírátlanítással (sterilizálással), a bolti tej nem csíramentes.
http://www.tankonyvtar.hu/egeszsegugy/tej-tejtermekek-080906-150
a tejet pedig duplafalú edényben (más szóval gőz felett) kell felforralni, ez a vizezős varázslás meg szűz edény ma már teljesen felesleges:
http://okostojas.blog.hu/2007/07/20/a_duplafalu_edeny_dicserete
Okostojás, a tejet lehet forralni duplafalú edényben is, egyszerűbb, nem fut ki, sípol, ha kész van, de nem feltétlenül csak így lehet. A duplafalú, jó minőségű, jó sok pénzért vett inox tejforralóm szépen kilyukadt. Egyszerűen megrepedt és a víz kifolyik belőle. Azóta visszatértem az Érintett által is javasolt forralási módhoz. Nem varázslás, csak egyszerűen felforralom a tejet. Nincs szó steril edényről, csak annyit írt Érintett, hogy vigyázzunk, ne kozmáljon oda, különben ismét megtörténik.
Különben nagyanyám is mindig dupla falú edényben, vízgőz fölött főzte fel a tejet!:D:D:D
Igen, azt hiszem, kicsit szélsőséges nézeteket vallok ez ügyben, és talán nem pontos az 50 fokos elméletem. De két idézetet megosztanék:
“Miért pasztőrizáljuk a tejet? Azért, mert félünk attól, hogy a nyers tej fogyasztásával súlyos fertőzéseket kapunk. Azonban ezek a fertőzések csak fertőzött állatokból származó tejből jöhetnek át. Ha a tehén egészséges, legelőkön táplált és állatorvosi felügyelet alatt áll, úgy nincs kockázata a fertőzésnek. Sőt a szalmonella, az E coli és más ártalmas mikróbák elpusztulnak a nyerstejben; a jótékony baktériumok, enzimek és immunkomplexek pusztítják el őket, melyek természetesen vannak jelen a tejben. Ha ezek a patogén mikrobák pasztörizált tejben vannak, úgy elszaporodnak, mert az enzimek és a jótékony baktériumok elpusztultak a pasztörizálás során. Ezért is láthatjuk a fertőzések komoly elterjedését a pasztörizált tejfogyasztás mellett. A nyugati világban csak pasztőrizált tejet iszunk, a szabályozások nem elég szigorúak a tehén egészségének megőrzésére vonatkozóan: ha a tehén beteg és a fertőzés a tejben is megjelenhet, pasztörizálunk, az megszünteti a fertőzést.”
“Az élő tej tele van vitaminnal, aminosavakkal, proteinnel, esszenciális zsírokkal és más tápanyagokkal abban a fizikai és biokémiai formában, ahogyan azt szervezetünk felhasználni képes. Amikor a tejet pasztőrizáljuk összeroncsoljuk ezen tápanyagokat, módosítjuk biokémiai és fizikai állapotát, és ennek következtében nehezen emészthetővé válik és allergiát és egyéb problémákat okoz.”
sedith, az én forralóm nem volt egy ezres, kínai acél :), évek óta remekül funkcionál. Viszont van egy db. kinevezett ún. tejes lábasom is, amiben csak gyümölcsszószt és fagyit gyártok, és pl. nem főzök benne pörköltet, hogy ne kelljen minden alkalommal kisúrolnom. Már égettem le benne tejet, de kisúroltam, és nem égett le újra, szóval én a kozmálás teóriában sem hiszek.
Andi, aki ezt írta, annak lövése nincs a (mikro)biológiához, se a kémiához, se az állattartáshoz, ellenben háttértudás nélkül mindenáron bizonygatni akarja, hogy csak a nyers tej fogyasztása az üdvözítő, holott ez messze nem eldöntött kérdés. Pl. a szabadon tartott állatok legalább annyira ki vannak téve a szalmonellának, mint az istállózottak, csak más okból. És a hő mégis milyen alapon válogat a “jótékony” és a patogén baktériumok között? Szerintem ezt itt ne folytassuk, mert hitvita, és mint ilyen, nem vezet sehova.