Pumpernickel, német típusú fekete kenyér
1000 g rozsliszt (teljes kiőrlésű)
400 g kovász
1 tk só
1/2 l víz
100 g melasz (két kanál cukrot szoktam karamellizálni, pici vízzel feloldom és azt teszem bele)
A rozslisztből, a kovásszal, sóval, vízzel s a melasszal tésztát gyúrunk. A viszonylag kemény tésztát belisztezzük és lefedve kelni hagyjuk (legalább 3 óra).
A megkelt tésztát átgyúrjuk és egy kikent, belisztezett formába tesszük. Hagyjuk másodszor is megkelni (akár egy óra alatt is jó lehet már).
A formát szorosan letakarjuk alufóliával és a 125 fokos sütőben 10 (azaz tíz) órán át sütjük. Hagyjuk a sütőben lassan kihűlni. Célszerű egy napig a hűvös kamrában szellőzni hagyni. Utána akár fagyasztható is (célszerűen vékony szeletekben).
Eddig az eredeti recept.
A kenyér igen kemény lesz ezért célszerű – és lehetséges – nagyon vékonyan szeletelni, lehetőleg géppel.
Én már csináltam harmada búzaliszttel és krumplival is, nem rontott az ízén, szoktam egy kis köményt szórni bele. Nyugodtan lehet bele élesztőt is tenni, a kovász egyedül nem mindig keleszti meg ezt a rendkívül nehéz, ragacsos tésztát.
A sütési időt legfeljebb 8 órára szabad csökkenteni, mert a hosszú hőkezelés alatt lezajló folyamatok során nyeri el jellegzetes aromáját. A hosszú kovászolódási idő és a sok kovász teszi savanykássá.
Én előző este összekeverem a kovásszal és a víz egy részével a liszt egy részét és hagyom éjszaka pihenni. Valamikor délelőtt begyúrom, délután átgyúrom és este teszem be a sütőbe, ahol reggelig aszalódik.
Nálunk se mindennapos dolog, de időnként érdekes változatosság, érdemes kipróbálni, rászánni türelmet, időt.
A szokatlan sütési mód onnan ered, hogy ez valamikor a szegény emberek kenyere volt. Takarékosan bánván mindennel, kihasználták a hűlőfélben levő kemence melegét is. Mikor minden mást megsütöttek, betették a fekete kenyerüket, és ott hagyták másnapig, míg a kemence kihűlt.
Nagyon örülök neki, hogy végre rátaláltam – tudna valaki segíteni, hogy Budapesten hol kapható???? Nagyon szépen köszönöm!!!
Mintha A-val és L-lel kezdődő bolthálózatokban láttam volna, szeletelve, csomagoltan, kilója ezer fölött 🙁
Jobban jársz, ha megsütöd 🙂
nagyon szépen köszönöm az infót, mivel azonban a sütés olyan magas nekem mint tyúknak a lóitató – kénytelen vagyok alkalmasint, ha marad rá, a-ban és l-ben beszerezni…
Nem akarom kissebbíteni a németek közmondásos takarékosságát, de valamikor,az óvilágban,egy kis magyar faluban kezdtem meg munkás életemet. Olyan szerencsém volt,hogy a falu pékje mellett állt az óvoda(én voltam az új óvónéni) Délutánonként,mikor a pékek befejezték a dagasztást, a hajnali sütésig a Péknénivel miénk volt a tér,ill.a kemence.Ilyenkor tette bele a másnapra szánt ételt,ha olyat készített a családnak, magunknak meg babajkát vagy krumplit hajában, kukoricamálét sütött.(Ma,ha sütik a reszelt krumplit,tócsninak hívják,zsiradékban sütve)
alóban,a német bolthálózat két „A” betűs boltjaiban kapható,de 100-150 ft.-ba kerül egy félkilós,szeletelt csomag.Én sárkenyérnek hívom,gyakran veszek,mert tele van magvakkal,szeretem!
Minden jól elkészített rozskenyér finom. A karamelizált cukor kiváló ötlet, mivel melaszt eddig még sohasem sikerült vásárolnom .
A pumpernickel kenyér alapanyaga viszont rozs „Schrot”. Ez első körben durvára őrölt rozs szemekből áll, amit vízben puhára áztatnak.
Továbbiak itt olvashatók:
http://de.academic.ru/dic.nsf/dewiki/1141051
Ez sajnos nem pumpernickel…a rozskenyér nem egyenlő a pumpernickel kenyérrel!
Valóban nem attól Pumpernickel, hogy rozskenyér, hanem a hosszú idejű sütési módtól.
Szívesen veszem a Te receptedet!