Csokis dió-mandula grillázstallér
Ez olyan édesség, amire Nagyapám azt mondta volna, hogy “bűnösen jó”. Ráadásul amilyen finom, olyan könnyű elkészíteni. A csokival való bevonás ugyan jár egy kis pepecseléssel, de még a lustábbaknak sem ajánlom, hogy lehagyják, ez a recept így finom.
Két helyen is szerepel benne kókuszsír. Ez nagyon sokféle, főleg csokizós édességnél használható remekül, érdemes egyszer felhajtani egy adaggal. Arra kell figyelni, hogy többféle létezik. Lehetőleg azt a fajtát vegyük, ami szobahőmérsékleten leginkább egy darab szappanra hasonlít, egészen kemény, csak 40 fok környékén olvas. Ha ezzel csináljuk a csokibevonatot, keményre megszárad és nem ragad azonnal a kezünkhöz, meg a darabok egymáshoz sem.
10 dkg dió
10 dkg mandula
20 dkg cukor
1 – 2 ek kókuszzsír
20 dkg csoki
2 ek kókuszzsír
A mandulát hámozzuk meg a belső hártyájától és hagyjuk megszáradni. A dióval együtt vágjuk durvára. Olvasszuk meg a cukrot és ha már folyik, keverjük bele a magokat. Kevergetve pirítsuk, amíg a cukor és a magok is világos sárgára színeződtek. Vegyük le a tűzhelyről és keverjük bele a kókuszzsírt. Ettől nem akar azonnal megkeményedni, megvárja amíg kanállal kis pacnikat rakunk belőle egy (szilikonos) sütőpapírra. Várjuk meg amíg kihűlt és megkeményedett. Pici edényben olvasszuk meg a kókuszzsírt és tördeljük bele a csokit. Egészen pici lángon, vagy vízfürdőben ill. gőz fölött, gondosan keverve olvasszuk meg a csokit. A tallérokat válasszuk le a papírról, tegyük villára és mártsuk meg a csokiban. Tegyük vissza a papírra, hogy a csoki is megkeményedhessen. Tegyünk egy reménytelen próbálkozást, hogy elrejtsük magunk elől.
Szia!
Nagyon jó kis ötleteket adtál. Köszi szépen.