Jó kaja

Még nem késő elkészíteni, hosszabb érlelés nélkül is nagyon finom, igazi ünnepi itóka.

2-3 (bio)narancs
10 dkg cukor
30 dkg étcsokoládé (70 %)
4 dl tejszín
2 teáskanál instant kávé
3 evőkanál sötét kakaópor
1 dl tej
2-3 dl rum (legalább 60 %-os)

Az alaposan lesikált narancsok héját krumplihámozóval vékonyan levágjuk. Annyi hideg vízben tesszük fel főni, amennyi ellepi. Amikor felforrt leöntjük, ettől a maradék keserűsége is elmegy. Ráöntjük a narancsok kifacsart levét és annyi vizet, hogy egy ujjnyira ellepje. Hozzáadjuk a cukrot és kis lángon legalább egy órán át főzzük. Ha közben nagyon elfőné a levét, töltsünk hozzá kevés vizet, de a végére sűrű, ragacsos, nagyon illatos szirupot kell kapjunk.

(tovább…)

Az ugyan nem túl valószínű, hogy a medve önnön árnyékától megijedve visszabújik folytatni téli álmát, azonban mi menjünk biztosra. Tegyünk a kezünk ügyébe minden olyasmit, amivel megvesztegethetjük brummogó barátunkat, és rávehetjük, hogy végképp törölje ki az álmot a szeméből.

Én ezt a mézlikőrt helyezem készenlétbe, hátha virágos jókedvében elfelejti, merre is van a barlangja.

(tovább…)

Az egyszerű és gyors jegeskávé után lássuk egy különleges változatát.

Megszakadni ennek az elkészítésében sem fogunk, viszont rendkívül látványos társasági italt kínálhatunk.

A jegeskávé ismert finomságát izgalmasan egészíti ki az alkohol és a karamellesedő cukor íze.

(tovább…)

A szombati piacon vett feketeribizli egy részéből idén is likőr készül.

A recept a szokásos, rövid leírása még tavalyról itt.

Annyi az idei falrengető újítás, hogy csökkentettem a malacságot, amit a szemek szétnyomkodásával lehet előidézni.

(tovább…)

A feketeribizli nem csak az egyik legegészségesebb gyümölcsünk, de a legaromásabb is. Érdemes Nagyanyáink nyomdokain haladva szörpöt, zselét és likőrt is készíteni belőle. A piros már megjelent a piacokon, hamarosan jön a fekete is.

A hozzávalókból 2,5 – 3 liternyi likőr lesz, attól függően, milyen erősre keverjük.

(tovább…)

A nyár a ma ismét divatba jött koktélok szezonja is. Az egyik nagy klasszikus a daiquiri koktél, aminek alapja a rum, lime lé és a cukor. Nem kevésbé népszerű ennek az epres változata sem.

A molekuláris gasztronómia nevű irányzat az, ami különféle trükkökkel új formát, textúrát ad ismerős anyagoknak, ezzel emelve a dolgok élmény értékét. Ez a szerény édességnek kinéző kocka is meglepetést hordoz, hiszen a teljes koktél minden hozzávalója benne van. Nagy előnye, hogy nincs szükség hozzá speciálisan felszerelt, űrhajós konyhára, kevés eszközzel, pici kézügyességgel akárki meglepheti vele vendégeit.

(tovább…)

Addig is, amíg ismét érnek a friss gyümölcsök, amik likőr alapjául szolgálhatnak, elkészíthetjük ezt a vörösbor likőrt.

Nem csak pohárból kortyolgatva nagyon finom, de fagylaltra, süteményre locsolva is, sőt még roppant mutatós színével is roppant mutatós.

Egy valamire nem alkalmas, vacak borból csodát tenni. Nem mondom, hogy valamelyik villányi zászlós bor használható csak, de mindenképp egy tisztességes, jó bort vegyünk. A koccintós féléket ilyen célra se vegyük meg.

(tovább…)

Ezt a likőrt csak elkezdeni nehéz, aztán abbahagyni.

Utóbbi aligha szorul magyarázatra, a kezdés azonban igen. Nem lehet minden sarkon jó minőségű nugát masszát kapni, sőt kifejezetten vadászni kell rá. Cukrászokat ellátó cégeknél van, de csak nagy csomagolásban, amit két talicska aranyért adnak. Kis adagban láttam már a Nagycsarnok pincéjében, az Ázsiában. Már pedig érdemes áldozni a jóféle alapanyagra, mert döntően az határozza meg a likőr ízét.

(tovább…)

A tojáslikőr az abszolút húsvéti klasszikus, Nagyanyáink már biztos buzgón készítették és kínálták, de sejthető, hogy sokkal régebbről ered.

Elég egyértelmű, hogy épp a tojás miatt kapcsolódott Húsvéthoz. Nem volt bonyolult az elkészítése, így könnyen lehetett a locsolkodó ifjakat saját készítésű likőrrel szédíteni – ez esetben szó szerint is. Szemben a legtöbb likőrrel, amit akár hónapokig is érlelni kell, a tojáslikőr azon frissiben is fogyasztható, persze pár napi pihenés csak hasznára válik.

(tovább…)

Nagyon csokis és nagyon keserű, trendkövető módon mondhatnám akár brutál csokisnak is.

Mielőtt pedig elindulnak a kövek felém, elmondom, hogy szándékosan nem csokiból csinálom. Az az egyszerű oka, hogy a kakaóvaj szobahőmérsékleten szilárd lévén, képes túlzottan besűríteni a likőrt, már pedig szeretném, ha kifolyna az üvegből.

Tojás nincs benne, a tejszín is ultrapasztőrözött, hűtés nélkül sem romlik meg. Csalóka jószág, mert miközben könnyű kontyalávalónak mutatja magát, a megadott hozzávalókkal közel 30 % alkohol lesz benne, vagyis egyáltalán nem gyenge.

(tovább…)