Jó kaja

Reggeli blogszemlém során Notburgánál találkoztam egy ismerős recepttel.

Gyerekkoromban gyakran készült Nagyanyám konyháján, ha az unokákat várta egy kis kényeztetésre. Szerettük ezt a szaftos, tálkából kanalazható finomságot. A nevét ugyan nem értettük, hiszen gyerekként kit érdekel, hogy szép-e az édesség, akár alulról, akár másfelől szemlélve?

Később megörököltem a szakácskönyvét, amiben még Maminak, az én Dédnagyanyámnak az írásával szerepel ez a recept. A családban használatos neve mellé odabiggyesztette a Hofmehlspeis, vagyis udvari sütemény nevet is.

Csak feltételezem, hogy akkor is a háziasszonyok kezéről kezére terjedtek a receptek, és ezt a bécsi Udvarból származóként adták tovább. A dolog még hihető is, hiszen sok forrásból tudható, hogy Ferenc József császár ízlésétől nem álltak távol egy egyszerű finomságok sem.

A saját maguknak írt szakácskönyvekbe a háziasszonyok nem írtak nagyon részletes recepteket. Tudták mit, hogyan kell elkészíteni, így gyakran csak a hozzávalókat és néhány szót rögzítettek a készítésről.

Ide másolom Dédnagyanyám receptjét:

6 tojásból piskóta, lekvárral megkenni, vékonyan felszeletelve tálba lerakni. Rummal megspriccelni. Vanília krémet reá. Így soronként lerakni.

Tetejébe 4 (5) tojás fehérjét, 4 kanál cukorral, 2 kanál lekvárral, habverővel keményre verni és a tetejére tenni.

Jégre az egészet, néhány órára.

A krém receptjét itt nem adta meg, azt másik lapról másolom ide:

4 tojás sárgája
4 kanál cukor
1/2 liter tej
vanília

A krém hozzávalóit összefőzni.