Jó kaja

Újra itt a nyár és újra itt vagyunk a Balatonon. Tegnap ugyan hoztunk magunkkal némi hűvöset, de szerencsére sok nem fért a csomagtartóba, így ma már szépen melegszik az idő és a víz is. Becsületből ugyan tegnap délután is beledugtam a lábam, de amint bokáig ért, visítva ki is húztam.

A helyszín is a régi kedvenc: Kenese. Ez az olyan jellemző magaspart egyike. Kenese tulajdonképp egy medencében fekszik. A falut várost körülölelő hegyvonulat ilyen magas löszfalakkal éri el a tó partját. A hosszabbik Akarattya alatt nehezíti épp a vasút közlekedését. Ez a Fűzfő felőli faluvégen magasodik, Soós hegy a neve. Természetvédelmi terület már rég óta, itt van ugyanis a ritka tátorján egyik jelentősebb állománya. Egyszer már el kell jönnünk májusban is, hogy virágozni lássuk.

Első napi gasztronómiai tevékenységem a lángos megvételére korlátozódott. Azért lesz ez több is, már ott vár a hűtőben egy adag fejtettbab és egy szűzpecsenye is, amit a pesti áraknál lényegesen barátibban adtak.

Addig is lazulás van. Érdemes lesz hétvégére elindulni minden Balaton-kedvelőnek, az idő jónak ígérkezik, a víz sok és tiszta, tv és sör a meccsnézéshez pedig itt is kerül. 🙂