Jó kaja

20 dkg parmezán
10 dkg vaj
10 dkg liszt
10 dkg keményítő
szerecsendió virág
esetleg só és tejföl

A sajtot finomra reszeljük. A szobahőmérsékletű vajjal és a többi hozzávalóval tésztává gyúrjuk. Kóstoljuk meg és csak akkor sózzuk, ha a sajttól nem lenne elég sós. Ha nem akarna összeállni egy kanál tejföllel segítünk rajta.

Fólián 3-4 cm átmérőjű hengerré formázzuk, becsomagoljuk és a hűtőbe tesszük. Legalább egy óra kell ahhoz, hogy a közepe is megdermedjen.

Félcentis korongokká vágjuk és sütőpapíros tepsire rakjuk. Kevés helyet hagyjunk közötte, mert egy kicsit terülni fog sütés közben. A tetejét megnyomhatjuk villával vagy fehér ill. fekete szezámmaggal díszíthetjük. 190 fokos sütőben kb. 10 percig sütjük. Épp csak a széle kezdjen színesedni, nehogy a sajt megkeseredjen. Pár perc hűtés után vehetjük le a tepsiről, különben eltörik.

50 dkg liszt
20 dkg zsír
1+1 tojás
fél kocka élesztő
1 kis pohár tejföl
2 teáskanál só
a szóráshoz:
25 dkg reszelt sajt
1 evőkanál libazsír vagy olaj

A tészta hozzávalóit alaposan összegyúrjuk annyi tejföllel, hogy rugalmas legyen. Az élesztőt nem kell felfuttatni, elég belemorzsolni. Fóliába csomagoljuk a tésztagombócot és legalább egy éjszakára a hűtőbe tesszük.
(tovább…)

Ez a recept a klasszikus töpörtyűs pogácsát kínálja picit átalakítva. Egyrészt a teljes kiőrlésű rozsliszt rostokat és egy új ízt visz bele, másrészt nem a hagyományos kelt tésztából készül. Ennek a tésztának nagy előnye, hogy sokáig eltartható. Ha például szilveszterre szánjuk, napokkal előtte megsüthetjük.

(tovább…)

Állítólag minden kezdet nehéz, ám ezt most részben cáfolhatom. Azért részben, mert csak rászánni magam volt nehéz, megsütni egyáltalán nem.

A rászánás nehézsége két dolgon alapult. Egyrészt azon, hogy szeretjük a töpörtyűt, így aztán hamarabb el szokott fogyni, mint pogácsává alakulna. Másrészt őrzöm egy rég megszűnt újpesti söröző pogácsájának emlékét, szerintem az volt A TÖPÖRTYŰS POGÁCSA. Így visszagondolva kőttes lehetett, hajtogatva, megszórva töpörtyűvel és paprikapehellyel. (Gondolom akkoriban az a pehely egyszerűen apróra vágott cseresznyepaprika lehetett.) Puha volt, foszlós, ízes és rettentő sok sört fel bírt szívni. Ahogy mondják, az árvák könnyét is …

Ez mégse kelt tésztás, bár van benne kevés élesztő is. Egy részét megutaztatják, a másik sem fog órák alatt elfogyni, márpedig a kelt igazából frissen, lehetőleg langyosan finom. Inkább a ropogósra, omlósra sülő, zsíros tésztát választottam, amolyan hibrid lett belőle. Dobozban legalább egy hétig eláll, ha elfelejtjük, hogy van.

A reformossága a rozsliszt használatában merül ki. Igazából az íze miatt tettem bele, de a rostjai sincsenek hiába, még ha diétás nem is lett tőle.

(tovább…)

Kevés haszonnövényünknek volt jó éve az idén, a szerencsés kivételek egyike a cukkini. Aki figyelmesen olvassa a blogokat, az is láthatja, hogy helyenként szinte belefulladnak a termésbe. Sógoromék is így jártak, nem is győzik elég zsengén lekapkodni a túlnépesedő cukkiniket.

Ez egyike azon kevés recepteknek, ahol nem baj, ha nem arasznyi hosszúságú korában szedik le, mert a nagyobbra nőtt picit rostosabb, alacsonyabb víztartalmú.

(tovább…)

Ez a délelőtti termés.

Esküvő lesz a családban és ilyenkor automatikusan kezdhetek pogácsát gyártani. Valahogy mindenki ezzel akarja kínálni az éhhalál szélén lézengő násznépet. 🙂

(tovább…)

Még a hétvégén sütöttem, mikor az esti összepakolás során rájöttem, hogy a másnapi kerti buliba kéne vinni valami rágcsát is. Tudtam, hogy édeset többen is fognak hozni, a sós szokott hiánycikk lenni.

Ilyenkor jön jól a feledékeny konyhások megmentője, a fagyasztóban lapuló leveles tészta. Ha pedig az már kinyújtott állapotban vacog, az igen nagy segítség. Azért az igazi az olyan lenne, amit felcsavartak, nem összehajtottak.

Mivel a helyszín borosgazda pincéje volt, nyugodtan csináltam erősebben fűszerezve, hadd csússzon rá a jó bor.

Tanulság az, hogy két dobozzal kell tartani raktáron, mert rendkívül illékony, alig lehetett eldugni, a család csípőset el nem viselő tagja elől, hogy legyen mit magunkkal vinni.

(tovább…)

Ritkán fordul elő, hogy a juhtúró tisztes kort érjen meg a hűtőnkben. Most ez történt, a valamire majd elfogy alapon beszerzett dobozka túró kezdte megközelíteni egyhetes születésnapját. Ezt a tűrhetetlen állapotot orvosolni kellett, amiből ez a sós keksz született.

Akinek esetleg nehézséget okoz betevő napi folyadékmennyiségének eltüntetése, annak szeretettel ajánlom figyelmébe. Ettől elfelejti milyen is az, amikor nem szomjas.

(tovább…)

Nagyobb társaságra való borkorcsolyát kellett készíteni, amihez előkerült ez a nosztalgiarecept.

Valamikor réges-régen, még az online internetes játékok előtti korban volt szokásban a LAN-party. A haveri kör péntek délután levonult a pincébe, 5-6 számítógéppel, amiket hálózatba kapcsoltak. Szigorúan dróttal, semmi router meg wi-fi. Aztán elhelyezkedett mindenki a saját gépe elé tett matracon, és kezdődhetett a játék. Vasárnap délutánig onnan aligha jött ki bárki is, aki kidőlt, eldőlt és aludt pár órát. Az ilyen barlanglakók etetésére ideális volt a pizzatekercs, amivel mindig hangos sikert arattunk.

(tovább…)

Tulajdonképp én nem is akartam mostanában sajtosat sütni, de kénytelen voltam. Persze ezért senki se sajnáljon, még ha végül egész nap ki se szabadultam a konyhából. Két sütemény, egy kenyér és 215 fénykép volt a nap mérlege. Ebből is látszik a profi és az amatőr fotós közti egyik különbség: a profi csomó rossz képet inkább el sem exponál, így nem kell ennyit selejteznie.

Amiért pedig kénytelen voltam ezt a sajtost megsütni, az egy fura bevásárlás volt. A nagycsarnokban, a sorba-állós sajtosnál „vintage cheddar”-t kínáltak, egész megfizethető áron. Nem tudom a vevők mekkora hányada sejtette, hogy ez egy érlelt, viszonylag öreg sajtot kell takarjon, én minden esetre kértem 20 dekával. Kaptam egy zacskót, amiben papírba csomagolva volt a sajt, ami a többi mellé került a kosaramba. A meglepetés otthon ért, amikor kicsomagolva kisebb – nagyobb, alaktalanra tört sajtdarabok néztek vissza rám, ami leginkább krumplicukorra emlékeztető látvány volt. Első mérgemet a kóstolás csillapította le, szinte parmezán erősségű, markáns sajt ízt éreztem, ami predesztinálva volt a sütésre.

(tovább…)