Jó kaja

Anyósom se gondolta volna, hogy egyszer a főztje az internetre kerül. Márpedig ez volt a főétel unokájának születésnapi ebédjén, amin Ő volt most a vendéglátó. Sohase a magas gasztronómia volt a világa, elég szűk anyagiak között neveltek fel öt diplomás gyereket, az volt a lényeg, hogy jusson valami az asztalra.

Ennek megfelelően semmi rendkívüli sincs a recept hozzávalói között, és az elkészítése se igényel gasztrocsillagokat. Az eredmény viszont igencsak finom, nyugodtan felkerülhet egy családi összejövetel menüjébe. Pontos mennyiségek nincsenek, a társaság nagyságától függ, és az ilyen fogásokat gyakorlatból készíti, nem receptből.

kicsontozott tarja szeletek
mustár
hagyma
fokhagyma
liszt
tejföl
só, bors

A húst gondosan kiklopfolta, majd mustárral bekenve betette a hűtőbe éjszakára. Itt jegyzem meg, hogy természetesen karajból is készíthető, csak abból valamivel szárazabb lesz.

Másnap kevés zsiradékon a szeleteket mindkét oldalukon megpirította és egy tálba félre tette. Az edényben kockára vágott hagymát pirított, majd megszórta kevés liszttel, amit szintén pirított 1 – 2 percig. Kevés vízzel felöntötte, belenyomta a fokhagymát, megszórta sóval, borssal, és visszatette bele a hússzeleteket. Fedő alatt, kis lángon puhára párolta, közben meg- megkeverve, és pótolva a vizet, ha le akart volna égni. A végén még egy kis tejfölt is kevert bele, amivel már épp csak összerottyantotta.

Nagyon finom krumplipürét kaptunk hozzá, úgy látszik jóízű krumplit kapott, ami nagyvároson egyáltalán nem magától értetődő.