Jó kaja

Vendégségben kaptunk gilisztalevest, ami annyira jópofa volt, hogy el kellett kérjem a receptjét.

Az alapja egy húsleves, például ilyen. A poén a gilisztának megfőzött levesbetét, ami nagyon mutatóssá teszi.

2 tojás
5 dkg reszelt parmezán
5 ek világos zsemlemorzsa
0,5 tk kurkuma
bors, szerecsendió, csípős paprika

Ahhoz, hogy szép élénk sárga legyen, világos zsemlemorzsára van szükség. Mivel ilyet ritkán kapni, egyszerűen megcsinálhatjuk magunk is. Szikkadt fehér kenyeret vékony szeletekre vágunk, levágjuk a héját és konyharuhával letakarva, meleg helyen száradni hagyjuk. Amikor kézzel reccsenve törhető el, a forgókéses aprítóban ledaráljuk. Érdemes ritkább szövésű hálóból készült levesszűrőn átszitálni, és a durva szemcséjűt még egyszer átforgatni. Természetesen bármilyen bolti morzsa is megteszi, legfeljebb sötét pöttyök lesznek a gilisztákon.

Verjük fel a tojásokat és habverővel keverjük simára a fűszerekkel. Keverjük bele a parmezánt és annyi morzsát, hogy galuskatésztánál ne legyen keményebb. Hagyjuk pihenni 10 percet, hogy a morzsa megdagadhasson. Erőteljesen keverjük át, hogy a megszilárdult tészta ismét könnyebben formázhatóvá váljék. Töltsük habzsákba, amire kb. 5 mm-es csőrt tettünk. Forrpontig melegített, de nem lobogó levesbe nyomjunk belőle gilisztákat. Kitartásunktól függően nyomhatunk rövid kukacokat, vagy egész óriáskígyót. A megrögzött leveskerülő gyerekek is lelkesen fogják enni – persze ilyen esetben óvatosan bánjunk a csípőssel.