Jó kaja

Milyen is az, amikor a lökött konyhás nyaral? Természetesen főz is időnként.

Első nap belebotlottam egy adag szép, bőrös libahájba, amit kisütöttem. Amikor ez a szép császár kínálta magát a pultban, már tudtam, hogy ebben a zsírba konfitálva tudom elkészíteni. Ráadásul mindezt meg tudtam csinálni a diófa alatt, hogy ne fűtsem a konyhát a hosszú idő alatt.

A húst átnéztem, hogy kell-e bármit is levágni róla, majd borssal, rozmaringgal majorannával bedörzsöltem. A konyha hűvösében hagytam állni egy órát. Bőrével lefelé akkora fazékba tettem, hogy épp csak elférjen benne, így a rátöltött libazsírt pont el is fedte. A fazékba tettem egy kis fej hagymát és néhány gerezd fokhagymát is. Alufóliával fedtem le, mert az jobban zár, mint egy fedő. 80 fokra kapcsolva a rezsót sok órán át hagytam izzadni. Amikor az ujjammal megnyomva éreztem, hogy a hús enged, bele tudnám nyomni az ujjamat, elkészültnek nyilvánítottam.

Bőrével lefelé tányérra tettem és folpackba csomagoltam. Egy másik tányért tettem a hűtőbe tolt hús tetejére és rápakoltam ezt-azt nehezéknek. Így lepréselve viszonylag egyenessé hűl a bőre.

Másnap bevagdaltam a bőrét, szép kockásra. Az épp megevésre szánt darabot levágtam, a húst megsóztam, és bőrével lefelé, pici zsírral megnedvesített serpenyőben ropogósra sütöttem.

Az előrejelzés szerint vasárnaptól elviselhetővé enyhül a hőség, így akár a befejező pirítást parázs fölött is végezhetjük. Savanykás, laza fröccsel kísérjük.