Jó kaja

A dolog jellegéből adódóan, természetesen nem én öregszem, kizárólag a blog.

A nagy gyengélkedés közben szépen átsiklottam afölött, hogy hétfőn volt egy éve, hogy az első recepteket feltöltöttem.

Ennyit a híres precizitásomról 🙁

Azt a kutyafámat!

Ilyenkor illik valamiféle visszatekintést csinálni, mérleget készíteni. Hagyománytisztelő emberként eleget teszek az elvárásnak. Ez az 1129. bejegyzés, van fenn 1132 kép és érkezett 1112 hozzászólás.

Azt is illik ellelkendezni, hogy mennyi pozitív élményt szerzett, ami persze igaz, különben nem kínozná magát az ember. Ha virtuálisan is, de sok embert megismertem, többeket személyesen is. Jó lelkiismerettel mondhatom, hogy nem akadtam hozzám ellenségesen viszonyulóra köztük, és ez feltétlenül kiemelendő. A hozzászólók között is elkerültek a kellemetlenkedők, nem tört ki anyázás, amit szintén meg kell becsülni.

Ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy időnként bizony kemény munka, ha az ember tartani akarja magát önnön célkitűzéséhez, a rendszeres frissítéshez, valamiféle színvonal tartásához.

Már pedig a statisztikák azt mutatják, hogy érdemes a kitűzött célokhoz ragaszkodni. Az, hogy naponta közel ezer látogató kíváncsi a receptjeimre, az komoly ösztönző erő. Talán sikerült néhány emberrel elhitetni, hogy Ő is meg tudja főzni, hogy az étkezés több, mint táplálék felvétel, valamiféle dobozok, zacskók kinyitásával. Ha pedig ez sikerült, akkor már megérte.

Így aztán megy a szekér tovább, sok-sok új tervvel, ötlettel megrakva, úgyhogy egyelőre nem szabadultok tőlem. 😉