Savanyú vetrece – az előre megfőzhető ebéd
Az étel nevének eredete számomra a homályba vész, igaz nem is tettem semmit ezen homály oszlatása érdekében. A csengése alapján Erdélyország irányában keresgélnék. Akárhonnan is ered, nagyon finom receptről van szó. Nincs hosszú leve, de nem is száraz annyira, hogy ne lehetne tésztával tálalni. Egyike azon recepteknek, aminek nem kell a végére odaírni, hogy csak frissen készítve jó. Ha előző nap főzzük meg, hagyjuk picit hosszabb lére, mert a hús is képes magába szívni. Természetesen a tésztát azért frissen főzzük meg hozzá.
1 kg marhahús (lehet akár tyúk vagy kakas melle is)
1/2 dl olaj
20 dkg hagyma
25 dkg gomba
2 dl fehérbor
só
bors
tárkonyecet vagy citromlé
gyömbér
majoranna
babérlevél
mustár
A húst úgy vágjuk nagyobb csíkokra, szeletekre, hogy hosszában fussanak a rostjai. Ezeket a csíkokat vágjuk fel ceruzavastagságú szeletkékre, így végül is ezek már a rostokra merőlegesek lesznek. Száraz húsoknál – márpedig a marha vagy a tyúkmell is száraz – fontos a rövid rostokra vágás, hogy esélyünk legyen megpuhítani, omlóssá főzni. Az olajon kiolvasztott szalonnán megpirítjuk a hagymát, hozzáadjuk a húst és pirítjuk még egy kicsit, míg elfőzzük a levét. Az ecet kivételével fűszerezzük, és a borral felöntögetve puhára pároljuk. Beledobjuk a gombát és párszor megkeverve elfőzzük a nagyja levét. Ízlés szerint savanyítjuk a tárkonyecettel vagy citromlével.
Szerintem így finom, de aki akarja megtejfölözheti a végén, nem fog sokat rontani rajta. Én legfeljebb a végén pár kanál tejszínnel kötöm meg.