Jó kaja

Érdekes figyelni, miképp keveredik a neve két alapvetően különböző édességnek. Talán csak annyi közük van egymáshoz, hogy mindkettőhöz sárgabarack lekvár dukál.

Az olcsóbb változata a gríz alapú, morzsásra sütött, kevert tésztaféle, amit ugyan daramorzsókára kereszteltek, de inkább grízsmarni néven ismert.

A másik a drágább, finomabb anyagokból készített császármorzsa, ami a hagyomány szerint Ferenc József császár kedvelt desszertje volt. Most ezt, a finomabb változatot mutatom be.

25 dkg finomliszt (lehet belőle 10 dkg keményítő is)
0,5 l tej
5 tojás
1 evőkanál cukor
csipet só
vanília
ízlés szerint mazsola

vaj
porcukor

A tojásokat válasszuk szét, és a fehérjéből a sóval és cukorral verjünk kemény habot. A lisztet keverjük simára a tejben, adjuk hozzá a tojássárgákat és a vaníliát. Ha teszünk bele (beáztatott és lecsöpögtetett) mazsolát, azt most adjuk hozzá. A habot óvatosan keverjük a lisztes, tojásos masszába.

Kivajazott palacsintasütőbe töltsünk belőle 1 cm vastag réteget, és közepes lángon süssük pirosra, majd fordítsuk meg és a másik oldaláról is pirítsuk meg. A serpenyőben aprítsuk fel ezt a lepényt késsel, vagy két villával szétszaggatva. Szórjunk rá kevés porcukrot és rövid ideig karamellizáljuk. A tányéron díszítsük porcukor szórással, és adjunk hozzá simára turmixolt sárgabarack lekvárt. Ha gyerekek nincsenek az asztalunknál, egy korty barackpálinkával turmixoljuk össze a lekvárt.