A nyúlnak húsáról

Kategória: Egyebek, Más húsételek

Nemrég én is kaptam egy kedves felkérést, hogy nyúlétel főzésével segítsek egy kicsit népszerűsíteni ezt a méltatlanul elfelejtett húsfélét. Elég könnyen ráálltam a dologra, hiszen kevés újdonságtól idegenkedek, ráadásul a házinyúl már nem is újdonság, hiszen fordult meg a konyhánkon. Így ha nem is a nyúl éve lesz nálunk, de a nyúl hétvégéje biztosan.

Ahogy utána olvasgattam picit, azt a meglepő adatot olvastam, hogy Magyarország jelentős nyúltermelő Európában, ugyanakkor a mennyiség pár százaléka fogy csak el idehaza, a döntő többségét külföldön adják el. Elgondolkodtató, hogy ha arrafelé ilyen kapós, akkor lehet benne valami, amiért érdemes nekünk is foglalkozni vele.

Sokat nem akarok írni a házinyúl húsának táplálkozási jelentőségéről, nálam avatottabbak nyilván megteszik majd. A csirkéhez, pulykához hasonlóan fehér hús, amiben azonban még annyi zsír sincsen, és talán kevésbé is vizes. Az elkészítése során nagyot nem hibázhatunk, ha hasonlóképp kezeljük, de azért érdemes kiemelt figyelmet fordítani rá, épp a zsírmentessége okán nem nehéz kiszárítani.

Kétféle húsrészt választottam, Ezen a képen a kicsontozott gerincfilék láthatók, amik jó hüvelykujj vastagságú színhús csíkok. Aki csontozott már ki karajt, az el tudja képzelni, hogy milyen élmény lehet ugyanezt matchbox méretben megtenni. Kezdem érteni miért drágább ez a hús a csirkénél.

Ez pedig egy csomag comb, szám szerint három darab, olyan fél kiló lehet. Érdemes megfigyelni, hogy mennyivel vékonyabbak a csontjai, mint a csirke combjának, ráadásul még le is vágták a végéről a kilógó ízületet, így majdnem színhús, amit veszünk.

Még csak körvonalazódik a fejembe, hogy mi lesz a sorsuk. A combok alighanem hamarosan berúgnak, borba fulladnak, aztán kíméletesen megsütöm, megpárolom őket. A filéket vagy megtöltöm, vagy másképp, de mindenképp sütni szándékozom.

A szünet után folytatom a receptekkel.

 


-->

Írjon megjegyzést


  • - x -

  • Csatlakozz, hogy le ne maradj!

  • Fontos