Medvehagymás karfiol – a tél és a tavasz randija
Ugye azt nem kell megmagyarázni, hogy melyik évszakot melyik hozzávaló is képviseli?
Így tavaszra a karfiol rengeteg variációját megettük már, sokat többször is. Üdítő változatosságként színesíti – jelen esetben szó szerint is – a legkorábbi, nagyon zöld finomság, a medvehagyma. Lehetne ezt is hússal készíteni, de nagyon finom anélkül is, és még a megfőzésébe se szakadunk bele.
A karfiolt szedjük rózsáira és gondosan mossuk meg. Tegyük sós vízbe főni, ha kevésbé szagosan szeretjük, fele tejbe, de a szerecsendiót semmiképp se hagyjuk ki a levéből. Másik edényben főzzünk néhány tojást keményre.
A medvehagymáról húzzuk le a vastag szárát és tegyük egy pohárba, amibe belefér a botmixer feje. Adjunk hozzá egy pohár tejfölt, egy evőkanál keményítőt és aprítsuk amíg szép zölddé válik.
A roppanósra főtt karfiolt szűrjük le, és sorakoztassuk kikent tűzállóba a rózsákat. Dugdossuk közé a gerezdekre vágott keménytojást, sózzuk meg, daráljunk rá borsot és simítsuk a tetejére a megzöldült tejfölt. 180 fokos sütőben süssük addig, amíg a szélén jól láthatóan rotyog. Addigra épp kezd is színesedni a teteje.