Mics – miccs – mici – mititei

Kategória: Grillezés

micsTőlünk délebbre majd’ mindenütt szeretik a bélbe nem töltött, fűszeres kolbászkákat, roston sütve. Ennek megfelelően sokféle néven és fűszerezéssel is találkozhatunk vele.

Székely barátunkkal  és családjával nyaraltunk együtt a Balatonon, ott készítette az egyik esti sütögetés alkalmára. A mititei / mics egyenlő részben készül disznó, marha és birka húsából, nem baj, ha kicsit zsírosak, úgyis kisül belőle, de szaftosabb marad. Ezzel már elő is állt az első probléma. A helybéli hentes még marhahúst is csak módjával árul, de arra már úgy kellett rábeszélni, hogy hozzon egy darab bégetőt is. Arról meg már végképp hallani sem akart, hogy meg is darálja mindezt. Barátunk nem lett volna makacs székely, ha el nem intézi, ma sem tudom hogyan, mindenesetre egy nagy adag vegyes darálthússal érkezett haza.

Alaposan összegyúrta a húst sóval, borssal, pár gerezd fokhagymával és titkos fegyverként bevetette a csombort (lánykori nevén borsikafüvet) is. Kis vízzel lazította ha nagyon keménynek találta és nem hagyta ki a púpos teáskanálnyi szódabikarbónát sem, ami sütés közben lazítja a kolbászkákat. Fólia rá, és estig be a hűtőbe. Délután még “megkészítette” az elmaradhatatlan muzsdélyt is, amivel locsolgathattuk a tányérunkon. Este kis kolbászkákat hömbölgetett belőle és faszénparázs fölött megsütötte. Jóféle balatoni borral öblítettük.

 


3 hozzászólás a recepthez: “Mics – miccs – mici – mititei”


  1. sedith says:

    Hű, de jó volt olvasni! Már régóta tervezem az írást a miccsről, de egy kis történeti hátteret is szeretnék beleszőni, ezért aztán körülményesebb a megírása. És mindig akad tennivalóm bőven.
    A legfinomabb valóban úgy a miccs, ha háromféle húsból készül, de azért sima disznóhúsból is “meg lehet enni”:) Legalábbis errefelé legtöbb helyen ilyet lehet venni (készen megformázva, csak megsütni kell). A titka valóban a csombor, de a többi minden is. Mivel itt lehet készen kapni, nemigen bíbelődnek az emberek az otthoni gyártásával, mert legtöbbször nem sikerül. És kezdődik minden a darálással….
    Egészségetekre!:)

  2. sedith says:

    Nahát, megvannak a zöldségeim a delikáthoz, csak éppen nem tudtam, hol olvastam róla. Egész nap ezen törtem a fejem borsófejtegetés, meggymagolás közben. Nagyjából emlékeztem a menetére, de nem teljesen, főleg a szárítás módjára, idejére. Most meg megtaláltam teljesen véletlenül! Úgy örülök!:) Köszi, miccs!:D:D:D

  3. Uzza says:

    “Marhahúst használunk, a nyakas részt, anélkül, hogy a kövérséget eltávolítanánk, és ledaráljuk kétszer, hogy minél apróbb és egyenletesebb legyen. Ha a hús nem elég kövér, adjunk hozzá kilónként 100-150 gramm marhafaggyút, vagy ennek hiányában birkafaggyút. Semmilyen körülmények között se használjunk szalonnát, oldalast, vagy disznóhúst, ami csak elrontaná az ízét, és elvenné a mititei pompás aromáját.
    Főzzünk meg minden kiló húsra számítva fél kilogramm velős csontot, és a levet hagyjuk kihűlni. Egy kilóhoz számítva a fűszerekből a következő mennyiségeket tegyük:
    – 8 gramm frissen őrölt feketebors,
    – 12 gramm frissen eldörzsölt szárított csombor,
    – 4 gramm finomra őrölt szegfűbors,
    – 2 gramm finomra őrölt koriander,
    – 2 gramm finomra őrölt kömény,
    – 1 gramm ánizs,
    – 8 gramm szódabikarbóna,
    – 1 evőkanál citromlé,
    – 1 evőkanál étolaj,
    – 1 fej fokhagyma, de ne legyen csípős.”
    (A SÖRÖS-KOCSI vendéglő tulajdonosának levele a mititei titkáról)


-->

Írjon megjegyzést


  • - x -

  • Csatlakozz, hogy le ne maradj!

  • Fontos


%d bloggers like this: