Jó kaja

Időnként megfordul a világ és a macska eteti a gazdáját. Hetenként kétszer megyek a piacra, olyankor hozok egy-egy maréknyi csirkenyakat, mert őmacskasága igen kedveli. Legutóbb nagyon szép, friss árujuk volt, vettem hát egy jó kilónyit, levesalapnak. Felsőcombokat is hoztam, amiket megnyúztam és kicsontoztam. Ezek is mentek a levesbe, nem is lett kristálytiszta, de ez egyáltalán nem zavart.

A levest a tálalást megelőző nap kezdtem főzni, így a kész alaplét éjszakára betehettem a hűtőbe. Ott szépen ráfagyott a bőrökből kifőtt zsírja, amit egy kanállal leszedhettem róla. Annyi úgyis marad, ami az íze miatt kell. A levest leszűrtem és a főtt nyakakkal is megkínáltam a cicát, de azt mondta, hogy inkább maradna a nyersnél, adjam a szomszéd kutyának. Meghámoztam a zöldségeket és a petrezselyemgyökér kivételével vékonyra szeleteltem. A gyökeret nem merem, mert annyi a fás, szívós közepű megfőzhetetlen, hogy inkább lemondok az aprításáról, az íze így is benne lesz. A zöldségek puhulása után, ami vékonyra vágva nem tart sokáig, grízgaluskát főztem bele. A maradék leves rendszerint egész sűrű a sok zöldségtől, galuskától. mindig akad rá jelentkező, aki dobozba zárva magával viszi munkahelyi ebédnek.