Jó kaja

Milyen is az, amikor a lökött konyhás nyaral? Természetesen főz is időnként.

Első nap belebotlottam egy adag szép, bőrös libahájba, amit kisütöttem. Amikor ez a szép császár kínálta magát a pultban, már tudtam, hogy ebben a zsírba konfitálva tudom elkészíteni. Ráadásul mindezt meg tudtam csinálni a diófa alatt, hogy ne fűtsem a konyhát a hosszú idő alatt.

(tovább…)

Összcsaládi érintettség okán ki kellett dolgoznunk az epekövesek által is emészthető lecsót, mert az mégse járja, hogy nem ehetünk belőle. Szerencsénkre nekünk nem a zsírja árt igazán, hanem a paprika és a paradicsom héja, ami rengeteg, jóformán emészthetetlen cellulózt tartalmaz.

(tovább…)

Nyáridőre való finomság, ami kevés munkával elkészíthető, nem kell a konyhát befűteni vele és még a kalóriaszámlálónkat se pörgeti durván.

Idén a málnatermés se lett nagyon kiadós, ennek megfelelő áron is lehet hozzájutni.

Ezzel szemben a jó hír, hogy még van a piacokon, nem késtünk le róla .

(tovább…)

Ismét jönnek a nyárnak olyan napjai, amikor legszívesebben mindent hideg folyadékként nyelnénk le. Ilyenkor készítsünk italt a dinnyéből is. Ebbe akár a kevésbé édesre sikerült dinnyét is elhasználhatjuk, hiszen akár édesíthetjük is.

(tovább…)

… álmos marad – tartja az urbanizálódott közmondás.

Alighanem tényleg melegünk lesz ma, ha ilyen telibe fog sütni egész nap.

(tovább…)

Az őrült konyhás képes a nyaralásból nyers hússal a hűtőtáskájában hazatérni.

Nem volt ez persze véletlen, tudhattam, hogy kevés idő és még kevesebb lelkesedés lesz a vasárnapi ebéd megfőzéséhez. Így az a szűzpecsenye épp megadta az alapot egy húszperces ebédkészítéshez.

A köret pedig fagyasztott zöldségkeverék átpárolásával állt elő.

(tovább…)

A három utolsó fa közül, amit még Nagyapám ültetett, hűségesen terem egy öreg nyári alma. Rajzolnivalóan szép, piros alma nő rajta. Amikor igazán érett, az őszibarackhoz hasonlóan lehúzható a héja és a magháza körül egész üvegessé válik a húsa. Egyszer lekvárt főztünk belőle. Minden ízesítés nélkül fahéjasnak éreztük és alig tudtuk az üvegből „kirobbantani” úgy megszilárdult, amolyan almasajt félére.

Nem tudom milyen fajta. Nagyapámnak volt egy barátja, Aki Keszthelyen tanító agrárius emberként szerezte a csemetéket. Még az is előfordulhat, hogy a nemesítésből származó, törzskönyvbe nem vett fajtáról van szó. Ha tudnék vadalanyt szerezni, még az oltással is megpróbálkoznék, hogy megőrizzem a fajtát.

(tovább…)

A pénteki piacnapon érdemes felszaladni Veszprémbe, a hétvégi bevásárlást elintézni. A Balaton-parti áraknál lényegesen barátságosabb szinten lehet szép, friss árut venni. A piac mellett ilyenkor ott vannak a ruhások is, ha elfelejtettük megvenni esedékes szalmakalapunkat, azt is megtehetjük.

Körbe, a csarnok szélén hentesek, pékek, virágosok, de a tejest a parkolóban kell keresni. Van vagy hat hentes és baromfis, de halast is találni. Érdemes megfigyelni, hol állnak sorba a helyiek, akik már ismerik az árusokat.

(tovább…)

A következőnek voltam tanúja a strand büféjénél. Kora-középkorú nő érkezik, beáll a sorba és kér két adag lecsót, elvitelre. Leültetik, hogy várja meg amíg belemérik két műanyag dobozba, beleteszik egy fólia szatyorba, majd szólnak, hogy fizethet és viheti. A folytatást már csak feltételezem, hogy hazasétált és megebédelték.

Belegondoltam, hogy lakjon csak öt percre, mire mindezt elintézte, negyed órán túl járt. Ennyi idő alatt pont elkészült volna egy adag lecsó megfőzésével. Annál egyszerűbb étel meg nem is nagyon létezik.

(tovább…)

Ezt a receptet nem én találtam ki, ezt az időjárás csinálta.

(tovább…)