Tavaszi kapormártás – csak azért is
Minap egyenesen Hollandiából jött az érdeklődés, miért nincs kapormártás recept feltéve?
A kérdés nem volt véletlen, hiszen Éva pontosan tudta, hogy tőlem aztán tövestül kiirthatják, egyetlen könnycseppet sem fogok hullatni utána. A kihívásnak azonban meg kell felelni, belevontam hát a Páromat, aki a család kisebbségben maradt tagjaként viszont szereti. Így hát megszületett ennek a rendkívül bonyolult receptnek a részletes leírása, végigfényképezése, hogy ezen túl Éva is tudjon kapormártást főzni.
2 csokor friss kapor
2 evőkanál liszt
1 pici fej hagyma
olaj
tej
víz
citromlé vagy borecet
só
A megmosott és leszárított kapor tüskeszerű levélkéit szedjük le a vastag szárakról, és ha nagyok lennének, kicsit vágjuk össze. Fáradozásunk eredményeképp egy maréknyi, jellegzetesen illatozó zöld kupacot kapunk.
A hagymát hámozzuk meg, és vágjuk apró kockákra. Ha mindez megvan, végeztünk is az előkészítő műveletekkel.
Serpenyőben, kevés olajon futtassuk meg a hagymát (nem kell a háztömb körül, elég a tűzhelyen). Aki nem olyan őrült, hogy közben fényképezzen, annak szép világos lehet a hagymája, nem fogja barnára pirítani. Szórjuk rá a lisztet és azt is pirítsuk addig, amíg felhabzik. Tegyük bele a kaprot, keverjük össze, majd öntsük fel tejjel és vízzel. A kettő aránya ízlés dolga. Több tejtől világosabb és enyhébb ízű lesz. Forraljuk fel, hogy kellően besűrűsödjön. Ha ezt túlzott mértékben tenné, adjunk hozz még egy kis folyadékot. Sózzuk meg és picit savanyítva tegyük pikánsabbá.
Végül adjuk oda a Párunknak, hogy fogyassza egészséggel, mi pedig alaposan szellőztessünk ki.
Unatkozol? Egyéni szoc.probléma. Ha én nem értek valamihez, akkor azt nem is reklámozom a neten