Tökfőzelék másképp, vagyis kapor nélkül
Sokáig nem hittem, hogy a tökfőzeléket meg lehet főzni kapor nélkül is, aztán idehaza a kapor szeretetével kisebbségben maradtam, ki kellet hát találjam másképp.
1 paradicsom
1 zöldpaprika
1 kis fej hagyma
1 mk pirospaprika
3-4 ek olaj
só
pár csepp borecet
1/2 ek apróra vágott petrezselyemzöld
2 dl 20%-os tejföl (a többi nem tejföl 🙂 )
2 csapott ek liszt
Az 1 – 1,5 kilogrammos tököt 10 – 12 cm-es karikákra vágom, majd lapjára fektetve körös-körül vagdosva meghámozom egy vékonyabb pengéjű késsel, végül kettéhasítom. (Ezeket a csónakokat szoktam tölteni is, csak akkor forró ecetes-sós vízben 2-3 percig előfőzöm.)
A csónakokat egy viszonylag nagyobb lukú gyalun, vagy V-gyalun legyalulom. (Esetleg a savanyúságosnál a piacon megveszem azt, amelyik nem hajszálvékonyra gyalult, valamint nem sárgás, hanem inkább zöldes színű.)
Az olajon megfuttatom a nagyon apróra vágott hagymát, rádobom a tököt, összeforgatom, sózom és megcsepegtetem az ecettel. A paradicsomot/paprikát négybe vágom és hozzáadom. Fedő alatt, időnként kevergetve megpárolom.
Ha puha beleforgatom az apróra vágott petrezselymet és a tejföl-liszt jól elkevert elegyével behabarom. Már csak egy percig tartom kissé kevergetve a tűzön.
Legigazibb feltéte a fasírt, de ehető feltétlenül is, melegen, hidegen, este, reggel, csak úgy, a hűtőből is.