Jó kaja

Ez a torta kérem szépen egy kenyér, csak álcázza magát. A címben említett módra névadójaként pedig én voltam a tökéletlen.

Egyszer már sikerült majdnem tökéletes kenyeret sütnöm, most is annak futottam neki. Addig tökéletlenkedtem azonban, amíg a szokott sütőformába való adagot állítottam össze, ami a jénaihoz „kissé” túlméretezettnek bizonyult.

30 dkg rétesliszt
40 dkg finomliszt
5,5 dl víz
1,5 dkg élesztő
1 evőkanál só

A közkedvelt dagasztás nélkülinek nevezett kenyér módjára összetöltöttem a hozzávalókat és a simára kevertem. Hagytam a tálban megkelni, majd kissé összenyomkodtam és átfordítottam a sütőpapírral bélelt jénaiba.

Ekkor kellett volna gyanús legyen, hogy félig van vele és még kelni is fog. Tökéletes ilyenkor áttette volna a formába, vagy szétosztotta volna két jénaiba – én ezt nem tettem. Hagytam megkelni és amikor egy ujjnyira volt a tetejétől, betettem a sütőbe. Bekapcsoltam 230 fokra és háromnegyed órán át sütöttem.

Ez alatt teljesen megtöltötte a tálat, épp csak a fedelét nem emelte meg. A tetőhöz természetesen hozzá is ragadt, hiszen azt nem védte sütőpapír. A sütőből kivéve az irtó forró üveg tálat valahogy levarázsoltam a fejjel lefelé került kenyérről, és hűlni tettem. Amikor már foghatóra hűlt, késsel elválasztottam a fedő szélétől – szerencsére inkább csak ott ragadtak össze. Szépségversenyen nem indulhatna, de azért el fog fogyni.