Jó kaja

A közösségi oldalak talán legnépszerűbbikét használók kedvéért csináltam egy dobozt a jobb oldalsávba, amiből közvetlenül elérhető a „rajongói” oldal.

Fura elnevezések honosodnak meg, egy-egy fordítás kapcsán. A rajongói oldal tükörfordítása a fan page kifejezésnek. Viszonylag rövid, egész más stílus értékű, hangulatú kifejezés.

Én nem lájkolom a kifejezést, de nem tudnék jobbat kitalálni.

A Jó kaja oldalát viszont érdemes lájkolni, lehet csatlakozni a rajongók egyre népesebb táborához. 🙂

Délelőtt megszűnt az internetünk. Valami nagyszabású fejreállás lehetett, mert a rózsaszín hibabejelentőn már a gépi hang arról mesélt, hogy egyes körzetekben… Az irányítószámunkban két egyes is lévén alaposan beleestünk. 🙁

Délután úgy döntöttünk, hogy elmegyünk az erős marketinggel beharangozott konyha szakkiállításra. Ez hiba volt, amit csak egy ottani röhögés enyhített.

(tovább…)

Megjelent a Kifőztük receptújság májusi száma. Köszönet az éjszakába is dolgozóknak, hogy a végkimerülés határán is kitartottak!

Ismét rengeteg új recept, és vannak új szerzőink is, fogadják szeretettel Őket is!

Az újság, immár a szokottnak mondható módon, letölthető a képre, vagy az oldalsávban látható címlapra kattintva.

Mert most már velem is van!

Fura szerzet ez az F-betűs jelenség. Kitalálói új médiumnak, kommunikációs platformnak szánták. Az ötlet annyira bejött, hogy hamar túlnőtt ezeken a kereteken, emberek millióit vonva bűvkörébe. Mára szinte (szub)kultúrává vált, saját határain is túlmutató formákkal, nyelvezettel. Újdonságokra fogékony világunkat alaposan átformálta, megteremtve az üvegszerűen átlátszó felhasználót.

(tovább…)

Olyan illatos növénykéről essen most szó, ami mára szinte teljesen kiszorult a konyhából, pedig Nagyanyáink még kedvelték. Ez a bükk- és tölgyerdők alján megbújó, apróvirágú növény a szagos müge, amit erdőmesternek is neveznek. Április végén, május elején érdemes szedni, akkor a legjobb az illata, amikor még nem virágzott ki.

Nem csak a hétköznapi életben illetik több néven, de a botanikusok se egyetlen nevet adtak neki. Galium odoratum mellett előfordul az Asperula odorata név is, ahol mindkettő második tagja az illatosságára utal. Pedig csalóka dolog ez az illat. Ahogy szedjük, azon frissiben alig érezni, kitartóan kell az ujjaink között morzsolgatni, hogy kiszagolhassuk. Ha azonban legalább egy éjszaka hagyjuk fonnyadni, sokkal intenzívebbé válik. Ez az oka annak, hogy a receptek is ilyen fonnyasztott állapotban használják.

(tovább…)

Kilátás a tetőtéri ablakból.

(tovább…)

Nagyanyám sokszor emlegette, hogy a tavasz egyik első zöldje a turbolya volt, amiből levest főztek. Soha nem kóstoltatta meg velem, gondolom akkoriban a piacra már nem hozták, városi emberként meg nem szedett.

Minden tavasszal eszembe jut, de én se léptem még a tettek mezejére. Odáig jutottam, hogy a piacon már beszéltem egy „füvesasszonnyal”, aki csokorba kötött fűszereket árult. Elmondta, hogy senki se ismeri, nem kereste még, ezért nem hoz eladni. Megállapodtunk, hogy amikor már szedhető, megbeszéljük, mikorra hozzon. Az akcióra nem került sor, meglepetésemre a turbolya ingyen házhoz jött.

(tovább…)

Tegnap írtam a kosárnyi medvehagyma ínséges napokra való eltevéséről.

Említettem a fagyasztás kapcsán a tojástartót is.

Akadt aki félreértette és aggódva kérdezte, hogy szedem ki a papírból? Az Ő megnyugtatására is itt a fénykép.

(tovább…)

Van egy hely a Nagycsarnokban ott szoktam kolozsvári szalonnát venni, mert jó az íze és kellően megszikkadt. Elfogyott az előző adag, minap meg is vettem a pótlást, ami csinos darab.

A meglepetés otthon következett.

(tovább…)

Most nagyon zöld bejegyzés következik. Illatos is, de azt az internet (még) nem adja vissza.

Ha szedtünk egy kosár medvehagymát, azt azért tettük mert szeretjük, természetes hát ha szeretnénk a szezonján kívül is használni. Tartósítsuk tehát, hogy télidőben is felidézhessük vele a tavaszt.

(tovább…)