Jó kaja

Ki ne ismerné a vicces grafikákkal eladott, azonnal oldódó kakaókat, amik szinte csak cukorból állnak, és a gyerekek megvesznek érte?

Ez a recept nem az. Ez egy amerikai típusú italpor, amihez akár forró víz is elég, hogy egy bögre melengető italunk legyen. Persze tejjel ez is finomabb, még ha így dupla tej lesz is benne. Azt a marketing marhaságot most hagyjuk, hogy ettől egészségesebb lenne, elégedjünk meg a finomságával.

(tovább…)

Tegnap, a nagy Ünnep előtti hajrázás közben két apró, számokhoz köthető esemény történt a jokaja.hu oldallal.

(tovább…)

Nagyon csokis, és a benne levő cukor ellenére sem túl édes, sűrűn folyós öntet, ami csokisabb ízű az összes boltinál. Akár fagylaltra, akár süteményre locsolva, vagy forró tejben elkeverve nagyon finom, illatosan csokis – amolyan csokifüggőknek való. Nem utolsó sorban se színezék, se aroma se semmi más kellemetlen dolog nincs benne – és még jóval olcsóbb is.

(tovább…)

Nem utazunk sehová, még nem is költözünk, csak az elkészült ajándékokat csomagoló nagyüzem nyílt meg. Fedő nélküli karton dobozkák készültek, szalaggal, szalvétával díszítve. A kisebbekbe kerül a sok bonbon és szaloncukor, a nagyobbakba a sütik. Az üvegbe került dolgokra címkét nyomtatok és ráragasztom. Végül minden belekerül egy nagy papír szatyorba – sikerült mérsékelten giccses mintájút találni – és egy lapra nyomtatva a receptek, használati utasítások.

Így néz ki az első bonbonos tálca, a részeges zserbóval, a mákossal és a marcipánkrémessel.

Ki se merem számolni, hány csomag készül még.

Méltán népszerű ez a fűszerkeverék, hiszen remekül használható halakhoz, pikáns mártásokhoz, sok mindenhez.

Elkészítése talán egy negyed órát vesz igénybe, a szárítást nem számítva, ami alatt persze remekül elfoglalhatjuk magunkat más dolgokkal.

A bio-citrom sem reménytelen beszerzendő, gyakorlatilag minden áruháznak van bio-polca, és ha sok minden nincs is rajta, citrom szinte mindig.

4 db bio-citrom
5 dkg színes bors (keverhetjük magunk is: fehér, zöld és piros szemekből)
2 tk tengeri só, nem jódos
késhegynyi aszkorbinsav vagy citromsav

(tovább…)

Kettős hasznosítású recept, aminek az elkészítése belefér a fél órás álomhatárba. Egyrészt alkoholmentes szirupként gyerekek is kaphatják, akár vízzel hígítva szörpként, akár teába, palacsintára. Ugyanakkor dupla mennyiségű konyakkal, rummal felöntve, pár napig langyos helyen érlelve nagyon finom karácsonyi likőrként is kínálhatjuk – persze így már csak felnőtteknek.

7 dl víz
5 ek fekete teafű
3 dl narancslé
1 dl almalé
1 citrom leve
1 rúd vanília
4 rúd fahéj
15 szem szegfűszeg
5 csillagánizs
10 kardamom tokocska
10 szem szegfűbors
25 dkg barna cukor

(tovább…)

Nem tudom, nem pofátlanság-e egy ennyire egyszerű, nyilvánvaló dologból bejegyzést írni?

Mindenesetre nem hívom receptnek, inkább csak ötletadónak tekintem, amit mindenki szabadon variálhat a hangulata és a fűszerpolc tartalma szerint. Fantasztikus illatot, ízt ad (nem kölcsönöz, mert nem kéri vissza) teának, kávénak, kakaónak. Benne van a karácsonyinak besorolt ízeket adó összes fűszerféle. Az elkészítéséből az üveg feldíszítése a legnagyobb munka.

(tovább…)

Álmodjunk éttermet magunknak! Erre a játékra hívott Max, egy elképzelt étlap összeállítására, a saját receptjeinkből.

Azt hiszem legtöbbünk életében volt / van egy szakasz, amikor sokat járunk vendéglőkbe barátokkal, ismerősökkel. Előbb-utóbb érik olyan élmények az embert, hogy feltámad az érzés: így én is tudnám csinálni, sőt jobban is. Szerencsére a legtöbben megmaradunk a gondolatkísérletnél, nem jutunk el a megvalósításig, így nem is bukhatunk meg vele, hiszen ami szerintünk a jó vendéglő lenne, arra nem biztos, hogy elegen lennének vevők.

(tovább…)

Nem csinálhatom tovább. Legalább is nem ilyen formában, pedig lenne még alapanyag, ötlet, meg nyilván édes száj is.

Az történt, hogy mosogattam. Ez persze nem újdonság, elég rendszeresen előfordul, ráadásul nem is én mosogattam, hanem a gép. Eddig hűségesen dolgozott, igaz még garanciális, most azonban kárt okozott.

(tovább…)

Wise Ladytől megkaptam – no nem a bármiféle influenzát, azok ellen oltva vagyok – hanem a kíváncsi kérdést, ami számvetésre ösztönöz.

A legrosszabb és legjobb szövegek, képek válogatása kéne következzen. Elkezdtem visszanézni a 736 bejegyzést és a 621 képet. Rá kellett jöjjek, hogy képtelen vagyok választani. Egyrészt a mennyiség miatt, másrészt hamar észrevettem magamon, hogy nem a szöveg milyensége alapján értékelem, sokkal inkább a hozzá kapcsolódó emlékek, szituációk alapján, már pedig nem ez volt a kérdés tárgya. Arról nem is szólva, hogy nem is az én feladatom tetszést nyilvánítani – bár véleményem akad azért – hanem azoknak, akik olvassák. Szerencsére ezt meg is teszik, ami által rá kellett döbbenjek a közhelyszerű igazság súlyára: nagyon eltérőek vagyunk. Olyan dolgokra érkeztek már nagyon pozitív visszajelzések, amiket magam amolyan semmilyennek éreztem. Ugyanakkor reakció nélkül szálltak el a net homályába olyan bejegyzések, amikről – írás közben – azt éreztem, ez nagyot fog szólni.

(tovább…)