Jó kaja

Megvádoltak!

Viki azt állítja, hogy kreatív vagyok. Nem tudom honnan szedte, mikor horgolni se szoktam, üveget se festek, a szalvétába is csak a számat törlöm és a fényképeimért se döngetik az ajtót a fényespapíros magazinok. TV-felvételem is csak egy receptemmel volt.

Remélem arra gondolt, hogy kedvenc vadászterületemen, a konyhában kerül ki olyan a kezem alól, ami másoknak  is kedvére való. Persze, hogy jóleső érzéssel fogadtam, bár azzal melléfogott, hogy nem is ismerem Őt, nem egyszer jártam már a blogján. Kedves Viki, köszönöm a megtisztelő érdeklődést!

(tovább…)

Ha már az idegen tollaknál tartok, jöjjön még egy tollas jószág. Ajándékba kaptuk ezt a mézeskalács karácsonyfadíszt. Annyira tetszett, hogy azonmód fel is tettük a fára. Ajánlom mindenkinek az alapos megfigyelését, mert anélkül lett nagyon mutatós, hogy írókázott volna, márpedig én is attól félek a legjobban.

(tovább…)

Vízkereszt ünnepéről már többen írtak ismertető emlékezést, én csak a nevének eredetéről.

A vízkereszt kifejezés a víz megkereszetelését őrzi, vagyis a megszentelését. A nyugati kereszténységben ez a szertartás nem őrzi azokat az elemeket, amikből eredeztethetjük. A keleti szertartás egyik mozzanataként ugyanis a keresztet a vízre helyezik, ezzel megkeresztelve azt. Ez templomi szertartásoknál a keresztelő medence vize lehet, de tengerparti helyeken, ahol az emberek életében a víz kiemelt fontosságú, akár maga a tenger is. A kép Santorini szigetére vezet.

(tovább…)

Mai nyomozásunk tárgya egy üveg, illetve nem is egy, hanem rögtön több is.

Nyomtalanul eltűnt sehol sem lelhető föl – legalább is, ahol kerestem. Többféle méretben létezik, 2 decitől fél literen túlig.

Igazi feladata az lenne, hogy kocsonyát, pástétomot és olyan dolgokat őrizzen meg, amiket egyben kell kivarázsolni az üvegből a tálaláshoz.

(tovább…)

kívánok minden erre vetődő olvasónak és blogot szerkesztő konyhásnak!

Söpörjétek ki az elmúlt évben összegyűlt rosszat, bajt és bánatot, hogy az új esztendőt szeretetben, egészségben, sikeresen tölthessétek!

Konyhabolond ember házában nem múlhat el úgy a Karácsony, hogy ne kerülne valami főzéssel kapcsolatos dolog a fa alá.

Közös meglepetésként született ez a lassúfőző edény (lánykori nevén – amerikaiul – crock-pot). Elektromos fűtésű, 6,5 literes kerámia belső edénye és üveg fedele van. Két főzési és egy melegen tartó fokozaton lehet programozni sok órára beállítva. Akár előző este is össze lehet készíteni a hozzávalókat és éjszakára a hűtőbe dugni. Reggel bekapcsolni és mire hazaér az ember, ott a friss, meleg étel. Töltöttem le recepteskönyvet is, még elő kell vegyem angol tudásomat, hogy átbogarásszam és honosítsam a benne levő recepteket. Lassan kifogynak a maradékok a hűtőből, elmegyek a piacra ihletet meríteni a zöldség és húsfronton, aztán lehet avatni.

(tovább…)

Ahogy a legtöbb ünnepnek, az Újévnek is megvannak a hagyományos ételei, amik valamilyen szerencse odacsalogatására vagy baj elhárítására hivatottak.

Ha a hagyománynak ezen vonásaitól eltekintünk akkor nyugodtan bővíthetjük a menüt olyan fogásokkal, amik jótékonyan hatnak előző éjszaka esetleg megviselt gyomrunkra. Mindezeket úgy célszerű összeállítani, hogy már előző nap megfőzhessük, hiszen az év legrövidebb délelőttjén aligha van érkezésünk komolyabb főzőcskézésre. Nagy lakomára nem készülünk, csak levesekből (talán a szilveszteri éjszakát követően van rá a legnagyobb szükségünk) és főételekből válogattam, kiegészítve olyan egytálételekkel, amik ilyenkor igen jól jöhetnek.

(tovább…)

Azok számára állítottam össze egy listát a társasági együttlétre való receptekből, kik ezúttal házigazdák lesznek. Igyekeztem nem túl munkaigényes és / vagy előre elkészíthető receptekből válogatni.

Az újévi hagyományos és nem hagyományos ételekből külön válogatást tervezek.

(tovább…)

Minden kedves olvasónak, blogíró társamnak szeretettel kívánok áldott Karácsonyt, békés együttlétet azokkal, akikre a hétköznapok rohanásában nem jut elegendő időnk!

Coreggio Szent Éj képe nem csak annak az éjszakának a hangulatát próbálja megragadni korának eszközeivel, de zseniálisan ábrázolja azt a keresztyén felfogást, ami szerint Jézus születésével a Világosság költözött a Földre.

Elértünk a Karácsony előtti recept- és ötletroham végéhez. Szerintem már csak apróbb improvizációk előtt állunk, az ünnepi étrend legtöbbünknél már összeállt. Ez alól egyedül én vagyok kivétel, mert még fogalmam sincs mi lesz azzal az őzcombbal, ami a hűtőben lapul. Ilyen sem volt még, hogy ne tudnám egy héttel előre, mit is eszünk a családi összejövetelen. Oka persze van és az egészen prózai: még nem láttam a húst. Fagyottan kaptam, most olvadozik, immár harmadik napja a hűtőben. Majd ha már ki tudom csomagolni, kézbe tudom venni, akkor látom, hogy alkalmas-e egyben sütésre, párolásra, vagy valamilyen ragufélét kell kitaláljak belőle. Azért rossz egyik esetben sem lesz, abban erősen bízom.

Lássuk hát, no nem a medvét – arra még februárig várnunk kell – hanem a tervezett menüt.

(tovább…)