Jó kaja

Sok nemzetet, országot azonosítanak valamelyik kedvelt ételükkel. Ahogy Olaszországról első helyen a tésztafélék jutnak az eszünkbe, úgy juthat a turisták eszébe a gulyásról Magyarország.

Tényleg az eszükbe jut?

Az idegen nyelvű gasztro-weboldalakat elnézve ez egyáltalán nem biztos. Annyiféle más nemzethez kötött gulyás recept kerül nyilvánosságra, hogy egyáltalán nem látják emblematikusan magyar ételnek.

Sok egyéb gondolat mellett ez volt az egyik meghatározó, amikor Csíki Sándor meghirdette az I. Nemzeti Gulyás Napot.

(tovább…)

Így:

(tovább…)

Egy ilyen fagylaltkészítő tartozék van a konyhai segédmunkásunkhoz. Új beszerzés, most ismerkedünk vele, próbáljuk megfejteni lelkének rezdüléseit.

Első pillantásra egyetlen konstrukciós apróságot tapasztaltunk, ami arra utal, hogy nem került gyakorló háziasszonyok kezébe, mielőtt gyártásba adták a terméket. Van a füles „kosár” és benne a hűthető tál. Ez utóbbi olyan alaposan beleszorul a kosárba, hogy az utóbbi alján levő lukakon keresztül is alig lehet kinyomni belőle. Ahhoz pedig, hogy egyszerre elérjük a kosár fülét és a lukakon át az edény fenekét, több, nagyméretű, erős férfikéz kell.

A kérdés azonban nem erre vonatkozik.

(tovább…)

Ami alatt új bejegyzés ugyan nem született, viszont került egy diploma a házba.

(tovább…)

Egy kedves ismerős esküvőjére kellett sütni egy szakajtó pogácsát.

Ez a recept már többször bizonyított, különféle változatokban, most se maradt meg belőle. A násznép várható számára való tekintettel a pici, kb. 2,5 cm-es szaggatóval készült. Nem mondom, hogy nem edzi az ember monotóniatűrését, mire azt a 3 kg pogácsát kiszaggatja. Szerencsére ez kollektív munka szokott lenni. Egyikünk leül és nyújtja, szaggatja, pakolja a tepsikre. Másikunk keni, szórja, süti. Légkeveréses sütő nélkül sose készülne el öt tepsi telt meg vele.

Gondos előrelátással bedagasztottam egy kenyeret is, hogy egy sütőbemelegítéssel az is megsülhessen. Ahogy az lenni szokott, ez logikus elképzelés maradt.

(tovább…)

Klasszikus recept következik, ami az irodalmi élményeinkből sem ismeretlen.

Nem csak finomsága miatt készítették, de kifejezetten hasznosnak tartották torokfájás ellen is. Ha belegondolunk a fokhagyma és a méz jó tulajdonságaiba, nem kell csodálkoznunk rajta, ha ezek együtt még erősebben jelentkeznek.

(tovább…)

A fokhagyma az egyik legsikeresebben globalizálódott fűszernövény. Volt rá ideje, hiszen több ezer évvel ezelőttről is maradtak fenn olyan leletek, amik az elterjedtségét mutatják. A Közép-Ázsiából indult hagymaféle az ókori Egyiptomban szent növénnyé vált. Ebben nyilván nem elsősorban érdekes megjelenésének, gerezdes felépítésének volt szerepe, sokkal inkább a felismert gyógyhatásának. Egyiptológusok találtak arra utaló feljegyzéseket, hogy a piramisokat építő munkások napi fejadagjában 4 fej fokhagyma is szerepelt. Tekintettel a járványveszélyre és az építők egészségének, erőnlétének fontosságára, ez bizonyára bölcs döntés volt.

Gyógynövényként való megbecsülése az évezredek múltán sem csökkent, sőt az egyik olyan növényről van szó, aminél alapos kutatások alá is támasztották a megfigyelt gyógyhatást. Fertőtlenítő, baktériumölő hatása miatt háborús időkben sebgyógyításra is eredményesen használták, de a hosszú utakra a tengerészek is sok fokhagymát vittek magukkal. A középkori járványok idején még a pestis ellen is hatásosnak tartották, szerencsére ma nem ezért szeretjük.

(tovább…)

a tegnap esti vihar. Fél kilenc előtt pár perccel készült az első két kép, az utolsó negyed tíz körül.

Egészen ólomszürke volt a felhő, ami nagyon éles határvonallal nyomult nyugatról kelet felé.

(tovább…)

„1-2 órán belül Budapest környékén viharos széllel, jégesővel kísért zivatar lehet. Helyezze biztonságba értékeit, zárja ablakait! G… Biztosító”

Ez valami új szolgáltatás lehet, amire elő se kellett fizetni.

(tovább…)

Gasztrobloggerek kötelező viselete. 😀

Van ám ott más, témába vágó is!

Lelőhelye:

(tovább…)