Jó kaja

Időnként képes meglepetést okozni a hűtő mélye. Még az újkrumpli szezon vége felé csaptam le az utolsó láda mogyorónyi apróságra, aminek akkor csak egy részét használtam el. A többit fólia zacskóba alaposan becsomagolva elsüllyesztettem a zöldséges fiók mélyére. Alaposan elsüllyedt, mert csak minap kerül elő, meglepetésemre hibátlan állapotban.  Gyors utánagondolás nyomán alighanem közel két hónapot töltött ott.

Nem hagyhattam ki, hogy kedvenc köretem készüljön el belőle, amit aztán nem is köretként ettem meg, hanem csak úgy magában. A fantasztikusan bonyolult receptje alig pár sor. A krumplicskákat megmosom, lecsöpögtetem és a nagyobbakat félbevágom. Egy tálban kis olajat locsolok rá és alaposan megsózom. Összekeverem, hogy az olaj egyenletesen vonja be, és sütőpapíros tepsire terítem. 180 fokon kell jó fél óra, vagy még több is, hogy ilyen barna-piros kéreg süljön rá. Ez a kéreg ropogós, alatta meg a saját gőzében puhára párolódott a krumpli. Lehet variálni az olaj fűszerezésével, de már így is ellenállhatatlan.