Jó kaja

Személyenként 3 dkg hagymát apróra vágunk és forró zsírban megfonnyasztjuk. Marhafartőt vagy felsál szélét egy darabban a hagymás zsíron addig sütjük, amíg nyers színét elveszti. (tovább…)

Ha már szezon, hát ilyenkor van az epernek is szezonja. A vörösbornak nem, illetve annak mindig. A tavaszi hőségnapokon jóleső, felüdülést hozó fogás.

40 dkg eper
0,5 l vörösbor
2 dl tejszín
porcukor
őrölt fahéj
só

Az epret megmossuk és lecsumázzuk. Az eper felét (apróbbakat, csúnyábbakat) összeturmixoljuk. (tovább…)

Gyors leves, ha épp ráéheztünk, vagy elfelejtettünk levest főzni.

15 dkg reszelt rokfort, vagy márványsajt
5 dkg reszelt parmezán
3 dkg vaj
3 cl száraz fehérbor
8 dl húsleves (kockából is lehet)
2 dl tejszín
2 gerezd fokhagyma
bors
pirított zsemlekocka

A vajon felolvasztjuk a kétféle reszelt sajtot, hozzáadjuk a szétnyomott fokhagymagerezdeket, sózzuk, borsozzuk. (tovább…)

Olyan fogások mellé adjuk köretként, amiken sok szaft van.

1,5 kg krumpli
30 dkg liszt
10 dkg füstölt szalonna
5 dkg hagyma
1 tojás
bors
só

A hajában főtt krumplit átnyomjuk. (tovább…)

Gyerekekkel érdekes kaland kenyeret sütni nyárson. Amolyan túlélőgyakorlatnak is felfogható arra az esetre, ha nincs konyha a közelben.

80 dkg liszt (kicsivel kevesebb, mint egy zacskónyi)
2 zacsi sütőpor, esetleg szódabikarbóna vagy 3 kanál keményfa hamu a tábortűzből (hamuzsír)
só
víz

Szárazon összekeverik a lisztet a sóval és a sütőporral. Ez megtehető egy asztallapon, lapos kövön, nagyobb kéregdarabon, vagy egy földre terített abroszon. (tovább…)

A kovászt az emberiség évezredek óta ismeri és használja a kenyértészta lazítására. A háztartásokban nagy becsben tartották, és különböző formákban tárolták. Egyes vidékeken szárították, és így őriztek több kis kovász kupacot is, másutt csak a kenyérsütés maradékát őrizték meg kovásznak a következő sütésig. A lisztből és vízből álló kovászban az állás során erjedés indul meg, amely buborékképződéssel jár. Ennek a tejsavas erjedésnek az eredménye a kovász savanykás illata, és az ebből készült kenyerek – bár lényegesen enyhébb – szintén savanykás aromája.

(tovább…)

1000 g rozsliszt (teljes kiőrlésű)
400 g kovász
1 tk só
1/2 l víz
100 g melasz (két kanál cukrot szoktam karamellizálni, pici vízzel feloldom és azt teszem bele)

A rozslisztből, a kovásszal, sóval, vízzel s a melasszal tésztát gyúrunk. A viszonylag kemény tésztát belisztezzük és lefedve kelni hagyjuk (legalább 3 óra).
(tovább…)

BDénes barátunk háziszere megfázásra, csak felnőtteknek, de ez már a nevéből is kiderül.

Megágyazol pihepuha párnával, paplannal.
(tovább…)

1 l pálinka (lehetőleg alma, de legalábbis valami jellegtelen ízű)
1 kg cukor (karamellizálva)
1/4 marék citromfű
1/4 marék fehér üröm
1/4 tasak boróka
1/4 tasak kálmosgyökér
2 db citrom (cikkekre vágva)
1/4 marék csalán
1/4 marék cickafark
12 db zöld dió (cikkekre vágva, aki nem szereti a keserűségét, tegyen bele kevesebbet) (tovább…)

A cím egy kis magyarázatra szorul. Nem pálinka, hiszen a diónak nincs érdemleges cukortartalma, így hát pálinkát se lehet főzni belőle. Műfaját tekintve tehát ez bizony likőr, még ha Apám pálinka erősségűre is csinálja.

25 db zöld dió félbe vágva
10 szem meggy, egész magostul
2,5 g szegfűszeg
2,5 g fahéj
2 g narancshéj
2 g citromhéj
0,5 g kálmos gyökér
1 g szerecsendióvirág
1 g vanília
pici csipet egész ánizs
1,25 l finomszesz

(tovább…)