Jó kaja

A tavaszi hűtőkievő akció újabb állomásaként főztem ezt az egytálétel tartalmasságú levest, friss zöldségekből.

A fagyasztóban az alapléhez valók várták a kritikus tömege elérését. Ahányszor húst veszek, a lepucolt darabkákat a fagyasztóba teszem. Idővel összejön egész komoly mennyiség, olyankor kezdek ilyen módon levest főzni. Az ilyen fagyasztós gyűjteményben van mindenféle hús, disznó, marha, szárnyas – ennek még az őzgerincről lefejtett hártya is gazdagította az ízét.

(tovább…)

Aki tart a bombázástól, az ide se nézzen!

Ez igazi, többszörös bomba volt: kalóriabomba, koleszterinbomba, viszont ízbomba is (de nem ám az ételízesítő).

GÉva barátosnénk sütött egyszer fantasztikus tokaszalonnát, egy disznótorban. Addig nyaggattam, amíg elmondta a receptjét, azok csodálkozásával, kiknek a kisujjában van, nem is értik miféle recept után kérdezősködök.

Maradt a minapi májas után egy kis darab szép, húsos tokaszalonna. Ezt sütöttem meg komoly áldozat árán. Eredetileg hideg kajának szántam, mint a jó húsos töpörtyűt, de végül nem érte meg a kihűlést.

(tovább…)

Ismét beállt nálam a csömör a bolti kenőmájasok összetétele és ára láttán, aminek egyenes következménye, hogy májast csináltam.

Egy olyan receptet vettem elő, amit eddig mindig elhalasztottam. Most adva volt egy fél doboz bontott tejszín, nem kellett azzal foglalkoznom, mihez használom el a másik felét.

A Nagycsarnokban járva vettem a csirkemájat és egy helyen nagyon szép tokaszalonnát kínáltak, az se maradhatott ott.

(tovább…)

Társasági összejövetelre készült ez a finomság. Nagy merészen soha nem próbált recepttel készültem, de már a hozzávalók azt mutatták, csak finom lehet. Így is volt, és látva a sebességet, amivel eltüntették, alighanem más is osztotta véleményemet.

Nagy előnye még, hogy jól bírja a szállítást és akár napokkal előbb is elkészíthető anélkül, hogy veszítene finomságából.

(tovább…)

Ha már egyszer szinte zsírtalan pecsenyét sütöttem ebédre, kellett hozzá valami kevés kalóriát és szénhidrátot tartalmazó köretet is sikeríteni.

A hagyma ilyenkor is jó szolgálatot tesz, ha nem feledjük, hogy fűszerezésen kívül is nyugodtan számíthatunk rá. Van a hagymának valami édessége, ettől szinte elvárja, hogy markánsan fűszerezzük, akár kicsit keletiesen is.

(tovább…)

Emlékezetesen finom vasárnapi pecsenyét sikerült tálalnom.

Azzal kezdődött, hogy a Nagycsarnokban – a netező ragadozók által közismert hentesutánzatnál – vettem egy darab disznócombot. Volt benne egy dió és rajta  a kapcsolt részek. Utóbbiakból valami darált hús alapú dolog fog készülni.

Azzal folytatódott, hogy ki kellett már élesben is próbálni azt a húshőmérőt, amit nemrég kaptam ajándékba. Ezzel el is dőlt, hogy a menü fő attrakciója az egyben sült hús lesz.

(tovább…)

Könnyű, gyors tavaszi leves, a nálunk nagy kedvenc gombaleves újabb változata.

A címében említett hagymák egyike pár szál újhagyma volt, a zöldjével együtt karikákra vágva. A másik a szezon nagy kedvence, a medvehagyma.  A bortól picit pikánssá, könnyedebbé válik, bár egy gombaleves amúgy sem tartozik a nehéz ételek sorába.

(tovább…)

A névadó Stefánia belga királyi hercegnőként látta meg a napvilágot. 17 évesen Rudolf koronaherceg felesége lett, ezzel a leendő osztrák császárnévá vált. Férjének sok legenda övezte halála után jóval, a magyar Lónyay Elemér gróffal kötött életre szóló házasságot. Pannonhalmán halt meg, s ott is nyugszik a közben hercegi rangra emelt férje mellett. Kedvelte a magyar konyhát és több olyan étel is őrzi nevét, ami mind főtt tojást tartalmaz.

Szokásos formájában a Stefánia vagdalt egybesült fasírtként kerül az asztalunkra, keménytojással a közepében. Nagyon szeretem a fasírt ropogósra sült kérgét, ezért a receptet átalakítva kis golyók formájában készítettem el.

75 dkg disznóhús (lapocka, comb, dagadó)
3 – 4 dkg szalonna
5 dkg zsemlemorzsa
15 db fürjtojás
1 gerezd fokhagyma
késhegynyi paprika
só, fehérbors, kömény

durvaszemű zsemlemorzsa a beleforgatáshoz

(tovább…)

Megjelentek a szép, friss új kelkáposzták és káposzták a Nagycsarnokban. A zöldre éhesek ilyenkor hajlamosak elfelejtkezni arról, hogy hol teremhetett, mennyit utaztatták. Így történt, hogy egy fej kelkáposzta „valahogy” hazakeveredett.

Ezek a laza fejek sok zöld levelet is tartalmaznak, amiket nem kell leszedni, nyugodtan belefőhetnek az ételbe.

Gondolkodtam, hívható-e még főzeléknek amit ma ettünk. Kevés jegyét őrzi a hagyományos módon készült főzeléknek, berántva sincs. Végül megtartottam az elnevezését, hiszen amikor ennyit hallunk a régi fogások újragondolásáról, akkor a szinte hungarikumnak számító főzelék nevet kár volna kidobni.

(tovább…)

Olyan illatos növénykéről essen most szó, ami mára szinte teljesen kiszorult a konyhából, pedig Nagyanyáink még kedvelték. Ez a bükk- és tölgyerdők alján megbújó, apróvirágú növény a szagos müge, amit erdőmesternek is neveznek. Április végén, május elején érdemes szedni, akkor a legjobb az illata, amikor még nem virágzott ki.

Nem csak a hétköznapi életben illetik több néven, de a botanikusok se egyetlen nevet adtak neki. Galium odoratum mellett előfordul az Asperula odorata név is, ahol mindkettő második tagja az illatosságára utal. Pedig csalóka dolog ez az illat. Ahogy szedjük, azon frissiben alig érezni, kitartóan kell az ujjaink között morzsolgatni, hogy kiszagolhassuk. Ha azonban legalább egy éjszaka hagyjuk fonnyadni, sokkal intenzívebbé válik. Ez az oka annak, hogy a receptek is ilyen fonnyasztott állapotban használják.

(tovább…)