Jó kaja

Több blogon is láttam már olyan sütit, amit a csodásan zöld matcha teával sütöttek. Legutóbb Flat-Catnél és Az Élet Napos Oldalán.

Régóta izgatja a fantáziám ez a tea, ami múltkor szembe jött az Ázsiában. Nem lehetett extrém drága, mert vettem belőle. Izgalmasan virágillatú por, teának még nem próbáltam. Igazából egy valódi teaszertartáson kéne megkóstolni.

(tovább…)

Tegnap írtam a kosárnyi medvehagyma ínséges napokra való eltevéséről.

Említettem a fagyasztás kapcsán a tojástartót is.

Akadt aki félreértette és aggódva kérdezte, hogy szedem ki a papírból? Az Ő megnyugtatására is itt a fénykép.

(tovább…)

Van a családunkban egy amerikai rokonoktól származó recept, angol nevén apple crisp. Finom dolog, de megvan az a rossz tulajdonsága, hogy csak addig ropogós a tetején levő tészta, amíg még ehetetlenül forró.

Nemrég MS Poppynál láttam egy hasonlót, amin viszont zabpelyhes kalap volt. Remek ötletet adott, a zabpehely amúgy is a kedvenceim közé tartozik. Végül kiderült, kevés finomabb  és egyszerűbb módja van a tavaszra már kicsit fonnyadozó almák hasznosításának.

(tovább…)

Van egy hely a Nagycsarnokban ott szoktam kolozsvári szalonnát venni, mert jó az íze és kellően megszikkadt. Elfogyott az előző adag, minap meg is vettem a pótlást, ami csinos darab.

A meglepetés otthon következett.

(tovább…)

Most nagyon zöld bejegyzés következik. Illatos is, de azt az internet (még) nem adja vissza.

Ha szedtünk egy kosár medvehagymát, azt azért tettük mert szeretjük, természetes hát ha szeretnénk a szezonján kívül is használni. Tartósítsuk tehát, hogy télidőben is felidézhessük vele a tavaszt.

(tovább…)

Végy egy szombatot és örülj neki, hogy végre zavartalanul süt a nap. Intézd el a heti piacon a betervezett bevásárlást. Amikor otthon kipakoltad a kosarad érezd úgy, hogy ismét meg kéne tölteni.

(tovább…)

Sikerült túlvásárolni magam dióbélből, és még kaptunk is innen – onnan. Soha rosszabb ajándékot persze, de azért nem kell megvárni, amíg megavasodik, célszerű lassan felhasználni.

Valami aprósüteményt akartam csinálni, leginkább kekszfélét. Találtam egy nagyon ígéretes mogyorós tallért Latsiánál. Annyi finomság volt benne, hogy csak nagyon finom lehet, így ezt választottam a továbbgondolás alapjául. Azt tudjuk, hogy a csoki és a mogyoró igen jó viszonyban vannak egymással, az aggódókat megnyugtathatom, a dióval sem ellenségek.

(tovább…)

Lenmagos kenyérre szólt a családi rendelés, mert az állítólag lúgosít.

Az első változatába egész lenmagokat gyúrtam és rendkívül takaros zsemlék sültek belőle. Ma viszont az Ázsiában járva találtam lenmag lisztet. Én inkább darának mondanám, hiszen ez teljes kiőrlésű és jóval nagyobb szemcseméretű, mint a búzaliszt.

Sejtésem szerint az őrölt, feltárt mag összes hasznos anyaga könnyebben felszívódik, mint amikor egészben nyeljük le. Ilyenformán ez akár gyógykenyérnek is nevezhető, ami akár igaz akár nem, alig érdekes, a kenyér nagyon finom lett.

(tovább…)

Kissé kiment a divatból manapság a vaníliás kifli, pedig valamikor erre is minden háziasszonynak megvolt a saját receptje.

Érdemes pedig elővenni, mert nem csak nagyon finom, sokáig eltartható sütit süthetünk, de remekül bevonhatjuk segédmunkásnak a körülöttünk sündörgő apró praclikat, akik élvezettel segítenek a formázásban.

Az egyes receptek és persze a kész kiflik finomsága között az alapanyagok adják a különbséget. Ez nem a spórolósabb, hadi-receptek sorába tartozik, viszont rendkívül omlós, nagyon finom. A hozzávalókból másfél kilónál is több lesz, ami garantáltan el fog fogyni, persze készülhet fele mennyiségből is.

(tovább…)

Tartom magam szilárd elhatározásomhoz, folytatom a hűtőkievést.

Ennek megfelelően előkerült egy zacskó pangasius filé. Ez nagyon finom hal, de jelentős mennyiségű vizet is fagyasztanak hozzá, jégkéreg formájában. Így aztán nem lehet a szokásos módon kiolvasztani – borsozni és citromlével megcsepegtetni – mert annyi víz lesz alatta, hogy minden ízesítőt lemos, felhígít. Most támadt egy ötletem ami bevált. Forró vizet eresztettem a csapból és ezzel leolvasztottam a felületi jégréteget. A lecsöpögtetett filéket ezután már a szokott módon dobozba téve, a hűtőben hagytam kiolvadni. Végül alig volt alatta több lé, mint amit ráöntöttem.

(tovább…)