Hortobágyi rétes
Aki most azt hiszi, hogy a klasszikus húsos palacsinta átköltését látja, az nem jár csillagászati távolságban az igazságtól, bár alapvetően maradék hasznosítás történt. A hétvégén nem fogyott el az összes ledarált hús a kolbászhúsba, és bármilyen jó is az ember hűtője, darált húst nem célszerű sokáig aszalni benne. Volt még két marék gomba is, meg 4 réteslap, egy bontott csomagban, mindez meghatározta, hogy milyen irányban gondolkodjak. A gibanica óta foglalkoztat a sós rétesek gondolata, most volt itt az alkalom egy húsos változat kipróbálására.
40 dkg darált disznócomb
30 dkg csiperke gomba
1 fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
réteslap
tejföl
só, bors, paprika, keményítő
A hagymát apró kockákra vágtam, egy lendülettel a gombát is. A tönkjét vékony szeletkékre vágtam, így azok a szétesésig megpuhulnak, mire a többi elkészül. Serpenyőben olajat forrósítottam és a hagymát sárgulásig pirítottam. Hozzáadtam a darált húst és szaporán kavargatva, hogy szétessen morzsáira, fehéredésig sütöttem. Ment bele a gomba és a fűszerek. A gomba a sótól kiengedte a levét amiben, fedő alatt, pároltam a húst, vagy negyed órán át, hogy puhuljon. Az egyik tejfölös pohár alján volt egy ujjnyi maradék, azt kevés tejjel meghígítottam, és elkevertem benne 2 kávéskanál keményítőt. Ezzel összeforraltam a gombás húst, ami így krémesen kötött lett.
Kiolajoztam egy jénai tepsit kibéleltem több rétegben – mindegyiket ecsettel megolajozva – réteslappal, majd elterítettem rajta egy réteg tölteléket. Ismétlés onnan, olajozott réteslap rétegek, a lényeg, hogy a tetejére maradjon rendes tésztalap. 130 fokos sütőben várta, hogy a Párom kikeveredjen a hazaút dugójából. Pár percre felhúztam még a sütőt 200 fokra, hogy színe is legyen a fedő tésztának, aztán már tálalható is volt. Kevés tejföllel megcsurgatva, némi savanyú uborka kíséretében, jó ízűen eltüntettük.