Jó kaja

A zselésítők pektin nevű növényi kocsonyát tartalmaznak, de csomagolnak mellé tartósítószert is. Ezt a pektint magunk is elő tudjuk állítani, ráadásul olyasmiből, amit egyébként kidobnánk. Az alma és a birs tartalmaz nagy mennyiségű pektint, ezeket fogjuk használni. Nyugodtan vegyük hozzá a féléretten lehullott gyümölcsöt is mert az éretlen több pektint tartalmaz, mint az érett.

Rakjuk egy nagy fazékba a befőzéskor, rétes készítéskor lehámozott héjat, kivágott magházat. Vágjuk nagyobb kockákra az éretlen almát, birset és azt is adjuk hozzá. Öntsük fel annyi vízzel, hogy ellepje, és erős lángon főzzük 45 percig. A szétfőtt almát szűrjük le és textilbe téve csöpögtessük fél – egy napig.

Az így kapott levet forraljuk fel és főzzük be a felére. Hideg tányérra csöpögtetve ellenőrizzük, hogy elég sűrű-e már. Ha a csepp hamar megkocsonyásodik, jó lesz. A további forralással ugyan sűríthetjük még, de karamellizálódni kezd és megváltozik az íze. Mint a lekvárt, töltsük ki üvegekbe és zárjuk le, majd hagyjuk száraz dunsztban kihűlni. Használhatjuk alacsony pektintartalmú gyümölcsökből főzött lekvárba, tortazselének, krémek sűrítésére.

Válaszok:

A hozzászólások olyan kérdéseket fogalmaznak meg, amikre inkább itt válaszolok, mert hosszabb lesz.

Kezdjük Beatbull kérdéseivel az rövidebben megválaszolható. A savanyúsága nagymértékben függ attól, milyen alapanyagból készült. Ha sok az éretlen, savanyú alma benne, akkor határozottan savanykás lesz. Szerintem ez nem baj, egy dzsemfélének jót szokott tenni némi savgerinc, jobban kiemeli a gyümölcsösségét. 😉

Abban biztos vagyok, hogy iparilag is melléktermékből, másra nem használható almából vonják ki a pektint – szerintem az almalé maradványaiból. Gondolom abban egyetértünk, hogy egyáltalán nem baj, ha nem dobunk ki olyasmit, amit még fel tudunk használni értelmesen.

Az eltarthatósága hasonló egy lekváréhoz, amennyiben ugyanolyan tisztán, megfelelő hőkezeléssel készül. Végül is ha nem marad benne olyan mikroorganizmus, amitől romlásnak indulhatna, akkor sokáig eláll. Léteznek házilag készíthető cukormentes befőttek, lekvárok is.

Az adagolását nem tudom úgy megadni, hogy x kg gyümölcshöz y evőkanálnyi kell. Ez nem egy ipari termék, ami laboratóriumi mérésekkel ellenőrizhetően egyenletes minőségű. Itt nagyon sok a változó tényező: milyen alapanyagot használunk, mennyi vízzel öntjük fel, mennyire sikerül besűrítenünk, stb. Még a gyári zselésítő adagolása sem egyértelmű, mert függ attól, mit sűrítenénk vele. Meggybe pl. kevesebb kell, mert a savassága hatására erősebben kocsonyásít. Kell egy kicsit kísérletezni vele, csak arra vigyázzunk, nehogy közben elfogyjon almazseléként. 🙂