Jó kaja

1 májashurkas
1 véreshurka
1 sült kolbász
fél kg liszt
2 dkg élesztő
1 kanál olaj
1 mk só
2 kk cukor
1 dl tej
2 dl víz

A disznótorost a szokott módon elkészítem és félreteszem. A tejet meglangyosítom és beleteszem az élesztőt és a cukrot. Mikor felfutott, összekeverem a liszttel, a sóval és (tovább…)

60 dkg máj
1 ek zsír
40 dkg velő
2 fej hagyma
1 ek lecsó
1 ek paprika
1/2 kk őrölt kömény
só

A májat 7-8 mm vastag szeletekre vágom. Az apróra vágott hagymát a zsírban aranysárgára pirítom, hozzáadom a paprikát, elkeverem és beleteszem a májszeleteket. Megkeverem, majd (tovább…)

60 dkg marha színhús
10 dkg kövér sertéshús (esetleg kicsit kevesebb szalonna)
1 mokkáskanál őrölt bors
1 késhegynyi fokhagymás só
4 kicsi, kemény paradicsom
2 evőkanál olaj
só

A marhahúst és a sertéshúst ledaráljuk, vagy nagyon finomra vagdaljuk. A kétféle húst borssal, fokhagymás sóval es sóval fűszerezzük, jól összegyúrjuk, majd hűtőszekrénybe téve megdermesztjük. (tovább…)

csirkemell 25 dkg
paradicsom 20 dkg
uborka 20 dkg
kukorica 20 dkg
zöldbab 20 dkg
tejföl (12 %) 2 pohár
mustár 2 evőkanál
olaj 2 evőkanál
petrezselyemzöld 1 csomó
fokhagyma
bazsalikom
borsikafű
só
tej az áztatáshoz

A megtisztított csirkemellet kicsontozzuk, az így kapott szeleteket befűszerezzük és besózzuk, majd tejben kb. 1 óráig áztatjuk. Közben a fagyasztott zöldbabot és a kukoricát enyhén sós vízben megfőzzük. A megtisztított paradicsomot cikkekre, az uborkát pedig kb. 2 cm hosszú hasábokra vágjuk. (tovább…)

Sikerült házilag gépsonkát előállítanom, ami az olcsón kapható disznóhúsok korában még spórolásnak se rossz, és meg azt is tudom, mit eszem. 😉

A szépen megtisztított combot / lapockát nagyobb kockákra, szeletekre vágom. Fél – egy deci vízbe belenyomok két gerezd fokhagymát, pici fehérborsot, szerecsendiót és kiló húsonként 2-3 deka sót. Az egészet a húsokra öntöm, jól összekeverem és egy jól záródó edényben be a hűtőbe. (tovább…)

Ma sikerült megint slow cooking módra főznöm.

Vettem egy darab marha lábszárat levesnek, és jó cupákos főtt húsnak. Ezt reggel 8 körül odatettem főni. Nem akartam kuktába tenni, mert abban mindig túlfőzöm, és most a főtt hús fontos. (tovább…)

A legmájasabb májgaluskát sikerült előállítanom, egyúttal az egyik legegyszerűbb módon.
A forgókésesbe bedobálom a megtisztított májat. Ha baromfimáj, akkor egyszerűen a két lebenyt levágom, és a közepében levő rostos-hártyás résszel megjutalmazom a macskát. Nagyon hálás érte 🙂
Ha disznó mája, akkor célszerű a lapos széléből vágott csíkokból csinálni, ott meg nincs benne vastagabb érféle.
A májat megsózom, megfűszerezem borssal, kakukkfűvel, szerecsendióval, és folyékonnyá aprítom. Összedolgozom annyi liszttel, vagy zsemlemorzsával hogy tejföl állagú legyen, és kész is. Par perc alatt megszívja magát annyira a liszt, hogy kanállal jól szaggatható legyen. A galuska szaggatásakor sose rotyogjon a leves, mert szétveri a galust, és rongyos levesünk lesz nokedlis helyett.
Lehet ízlés szerint a lisztet (vagy egy részét) darafélével is helyettesíteni.
Ne keressünk benne tojást, kihagytam belőle. A megsózott máj olyan ragacsossá válik, hogy vidáman összetartja a galust, nem kell abba tojás. A tojás miatt a májhoz képest több liszt kell bele, vagyis hígul a máj, kevésbé lesz intenzív májas íze.

Sokkal bonyolultabbnak néz ki az elkészítése, mint amilyen. Csak a felvágásához kell egy jó kés és némi kézügyesség. Igyekezzünk magas karajt venni, abból könnyebb szép nagy lapot vágni.

Az alaposan megtisztított, csont nélküli karajt, hosszú pengéjű, éles késsel, csigavonalban felvágjuk, hogy egy nagy, kiterített húslapot kapjunk. Óvatosan kiklopfoljuk kissé, ügyelve, hogy ne szakadjon ki. Megsózzuk, megszórjuk fehérborssal, szerecsendióval, és megkenjük egy felvert tojással, hogy majd feltekerve kevésbé essen szét. (tovább…)

A nyelveshez előre bepácoljuk a disznónyelveket. A páclébe pácsó, szemes feketebors, babérlevél, fokhagyma, borókabogyó, koriander szemek, gyömbér darabka és folyékony füst kerülnek. A felforrt és langyosra hűlt lébe beletesszük a nyelveket és 3-4 napra a hűtőbe tesszük. Ezután a nyelveket ebben a lében megfőzzük és hagyjuk kihűlni. Levakarjuk róla a bőrét és szárazra töröljük. A nyelves látványosabb, ha a nyelveket egészben fektetjük az alapmasszába, de könnyebben szeletelhető, ha a nyelvet csíkokra vágtuk. Készülhet formában hőkezelve, vagy – mint a képen – műbélbe töltve.
(tovább…)

Az itt leírt párizsi sok más felvágott (a húsipari szakzsargonban vörösáru) alapmasszája.

50 dkg sovány disznóhús
20-25 dkg marhahús (lehet ez is disznó)
15-20 dkg zsírszalonna
1 dl hideg víz

2 dkg nitrites pácsó
2 g őrölt (fehér)bors
0,5 g őrölt szerecsendióvirág
0,5 g őrölt koriander
0,3 g őrölt gyömbér
0,2 g őrölt kardamom
0,2 g őrölt paprika
(1-2 ek keményítő)

A húst nagyon alaposan letisztítjuk, kockákra vágjuk és a kockázott zsírszalonnával együtt 2-3 órára betesszük a fagyasztóba. Nem szabad kopogósra fagyasztani, akkor jó, ha éppen megkeményedett. Az ilyen hús nem kenődik bele a darálóba, könnyebb finomra darálni.
A szalonnát és a húst apró lyukú (kb. 3 mm) darálón ledaráljuk. Ha csak nagyobb lyukú tárcsánk van, érdemes többször áthajtani.
A darált hús a fűszerekkel és a jéghideg vízzel finom péppé turmixoljuk. Ha kell annyi vizet adhatunk hozzá, hogy sűrűn folyó masszánk legyen
Ha puhább állományú felvágottat készítünk, lehet bele 1-2 evőkanál keményítőt és annyi további vizet adni, hogy lágy masszát kapjunk.

Ha parizert csinálunk, akkor ezt a kész masszát folpackal bélelt formába öntjük, vagy fólia műbélbe töltjük, lehetőleg kevés buborékkal. Ráhajtuk a folpackot és a formát tepsibe állítva (nehogy az esetleg kicsurgó leve beleégjen a sütőbe) 75 fokon kb. 3 órán át hőkezeljük. Kihülés után hűtőben tároljuk a másnapi felvágásig.