Kalandomat a turbolyával már reggel leírtam, lássuk most a receptet.
Mivel csak Nagyanyám elbeszéléséből tudtam, hogy létezik turbolyaleves, nekiálltam feltúrni a netet. Néhány német oldal után hamar ráleltem idehaza is, Gabojsza meg Chili és Vanília is hamarabb rátalált. Ennyi jó ötlet alapján már nem volt nehéz megalkotni a saját levesemet.
Ismerős a helyzet? Kéne valamit enni, de nem vagyunk igazán éhesek. Talán valami könnyűt.
Ilyenkor hamar jut eszembe valami leves. Valami, kicsit sűrűbb, tartalmasabb, ami anélkül intézi el azt a kis éhséget, hogy megfeküdné az ember gyomrát.
Hűtő és fagyasztó leltározása eredményeképp előkerült egy fél zacskó vegyes zöldség, és ezzel a mit egyek kérdés el is dőlt. Innentől kezdve kb. 10 perc, és lehetett asztalhoz telepedni.
Ez a leves készült annak a karfiolnak a félretett részéből.
Kicsit más, mint a magyaros, paprikás leves. Könnyebb, és a tejben való főzéstől a karfiol sokat veszít jellegzetes illatából, ami sokak szerint már szag.
Ebbe most egy fél marék rizs került levesbetétnek, de lehetett volna akár galuska is.
Mert levesbetétnek lennie kell. Ezt kedves ismerősünk jegyeztette meg velünk. Egy ízben húzták a szájukat a gyerekei, hogy Anyúúúú, ez most leves, vagy főzelék? Bedühödött és megkérdezte: van benne betét? Nincs? Akkor edd főzeléknek!
Nem lehet a gyerekeket elég korán rászoktatni arra, hogy mit eszünk, hol vásárolunk, és mivel hétvégén könnyebben, korábban ébrednek, mint amikor muszáj, remek alkalom elmenni velük a heti piacra.
Nagyfiú, öt évének összes tudálékosságával mindent elmagyarázott nekünk, hátha nem tudjuk magunktól, majd meglátva a brokkolit, azonnal megrendelte a krémlevest. Természetesen indoklást is adott hozzá, ízlett az oviban is, bár ott pici darabkák voltak benne. Ezek után persze szó sem lehetett másról.
A tavaszi friss zöldségekre várva még egy utolsó alkalommal készült hüvelyes. Ezek a tél hagyományos ételei, a friss zöldségféléknél nehezebbek. Szárazbabot már nem szívesen főztem volna, a lencse még elmegy. Hamar meg is fő, és csak nem olyan nehéz, gyomrot töltő.
A piacon rábeszéltek egy kicsontozva felfüstölt csülökre. Megfőztem, és annak a levéből ill. a húsának egy részéből főtt ez az egytálételként fogyasztott leves.
A hagyományos húsvéti ételek sorából nem hiányozhat a bárány. Szimbolikus jelentőségű, mint a hagyományokhoz kapcsolódó ételek többsége, hiszen ilyenkor a kereszténység Jézus Krisztus – az Isten Báránya – halálára emlékezik. Ha egy egész bárány megsütésére nem is vállalkozunk, egy ilyen leves méltóképp emelheti az ünnepi menü fényét.
A húsleves. Az örökzöld húsleves, amit akkor se tol félre senki a családban, ha hetenként megfőzök egy kondérral. Szerintem inkább akkor néznének rám szemrehányóan, ha kimaradna.
Nem csoda egyébként, hiszen attól függetlenül, hogy alapvetően ugyanúgy készül, nagyon sokféle ízű tud lenni. Sok függ a zöldségeléstől, de talán még több attól, milyen húsból főzzük. A legjobb akkor lesz, ha valami csontos hús fő benne, lehetőleg sötét fajta. Nem véletlenül klasszikus a marhahúsból levese. Összemérhető vele a kacsa nyakából főzött is. A kacsa barnahúsú szárnyas, és a nyakában igazán akad csont szép számmal. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a kacsa gyakorlatilag egyetlen zsírtalan alkatrésze és még olcsó is, beláthatjuk, hogy nincs minden közmondásnak igaza – már ami a híg levét illeti.
Eleink míves nyelvezetű receptje, ma is könnyen elkészíthető. Érdekessége, hogy öreg barátunk, aki a konyhalistára küldte nekünk ezt a receptet, így március idusán különösen is aktuális történelmi nevet viselt: Gábor Áronnak hívták.
Összesen két fűszer van a receptben, ezek csak kiemelik a gomba aromáját, semmiképp se módosítják. Ez az egyszerűségében remek recept, tökéletesen beleillik a mai, jóféle alapanyagokra koncentráló konyhai irányzatokba. Igazán nem vagyok a tejföl ellensége, de a recepttől eltérve nem főzöm bele. Mindenkire rábízom, hogy lágyítja-e a leves ízét vele, vagy markánsan gombaízűnek hagyja. Én inkább így szeretem, főleg ha szerencsém van pl. rókagombához jutni.
Ez a leves abszolút nem fotogén, de annál finomabb.
Nálunk nagyon gyakran kerül gomba az asztalra. Sokszor van olyan a receptek között, amihez csak a kalapja kell. A szárát ilyenkor sem dobjuk ki, remekül használható máskor. Akár még a fagyasztóban is gyűjthetjük. Ha húslevest főzünk, abba érdemes belefőzni néhányat, gazdagítja az ízét. Ha kellően sok van belőle, remek gombakrém levest főzhetünk.
Nagy kedvencünk a húsleves, ez egy új változat erre a témára.
Szép disznónyelvet vettem a piacon, ez már eldöntötte, hogy ismét egyszer húsleves kerül az asztalra. A nyelvet se a szokott módon készítettem elő, mert egy részét hidegen, felvágott helyett terveztem tálalni, így hát bepácoltam két napra. Közben a baromfisnál járva csirke mellcsontot kínáltak, amin a filézés után jócskán maradt hús is. Megszületett az ötlet és egy zacskónyival hoztam belőle.
Értesítés az új receptekről 
Kövessen twitteren 
info kukac jokaja.hu