Jó kaja

Kivételesen úgy alakult, hogy a hétvégi főzőcske után nem maradt egész hétre ellátmány, így már ma is improvizálnom kellett ebédre.

Azért olyan még nem volt, hogy ne találtam volna valami megfőzhetőt idehaza, most egy maréknyi spárga szárat leltem, amiről a fejek már elfogytak valami ünnepibb fogáshoz.

(tovább…)

Ezért is jó piacra járni, ilyen nem kapni bárhol.

Van valami rendkívül erős mágnesességük ezeknek a zsenge újkrumpliknak. Ahányszor melléjük érek, mindig odavonzanak. Gondosan nekiállok egyforma nagyokat kicsiket válogatni, amik hasonló idő alatt puhulnak meg.

(tovább…)

Ebben a viharos hidegben jól esik egy kis nyári előzetesként, egy görög alkony hangulata.

Van aki már érzi az alkonyattal enyhülő forróságot, a sziget csendjét, vagy épp a taverna nyüzsgését, zenéjét, illatait?

Aki volt olyan szerencsés ezt átélhetni, az sok magyar ízlésnek is kedves étel emlékét hozhatta magával. Természetesen sok olyan alapanyagot használ a görög konyha, ami nálunk nem volt általános. Eleve a mindenütt jelen levő tenger és annak kincsei meghatározóak, de a föld terményei is a klímának megfelelőek. Ennek ellenére nem hatnak idegennek a földközeli konyhájuk túlbonyolítás nélküli fogásai.

Ilyen távoli ismerős a szkordalia is, ami a krumplipüré távoli rokona. Vaj ugyan nincs benne, viszont annál több olívaolaj, amivel arrafelé soha nem spórolnak.

(tovább…)

Ha mégis megettük volna a reggel mutatott töményen krémes sütit, a lelkiismeretünk egyensúlyba hozásához ideális ez a zsírmentes vacsora.

A hozzávalók garantálják, hogy csak finom lehet. Legtovább a spárga hámozása tart, miközben fő remekül elkészíthető az epres öntet. Tudom, ez megint egy olyan epres recept, ami nem édes. Ez nekem az idei év új íze és mindenkit jó szívvel bíztatok a kipróbálására.

(tovább…)

Mielőtt bárki elfogatóparancsot ad ki ellenem kannibalizmus vádjával, mindenkit megnyugtatok, blogisztán egyik alapítójának semmi baja sem esett.

A csillagos bajor mesterszakács, Alfons Schubeck egyik receptje adta az ötletet ehhez a tésztához. Kihagyhatatlan volt e két íz párosítását megkóstolni, hiszen a vaníliát hagyományosan az édességekhez kapcsoljuk. A kísérlet egyértelműen pozitív eredménnyel zárult, hasonlóan izgalmas kombináció, mint a már polgárjogot nyert csípős az édessel.

(tovább…)

Tegnap hülyének néztek a piacon. Szerintem lassan megszokom, mert nem az első alkalom volt.

Vagy 5 percig válogattam a mogyorókrumpliból az apráját, miközben más a nagyobbakat keresi. Láttam az árus szemén, hogy nem tart teljesen beszámíthatónak. Szerintem nem tudja, hogy a nevéhez méltan mogyoró méretűekből lehet igazán fantasztikus finomságot sütni.

(tovább…)

Úgy terveztem, hogy délelőtt kényelmesen elintézem az összes rohangászni valómat a városban. Talán mondanom se kell, hogy nem így lett. Mire hazaestem mindenkinek hangosan korgott a gyomra, jelezve, hogy fél órát is csak nehezen bírnak ki éhenhalás nélkül. Szerencsére megbízhatóan számíthatok a hűtőgépre, mindig ad ki magából valamit, amiből neki lehet kezdeni a gyors főzőcskének. Már csak a végén derült ki, hogy tejföl nincs itthon, pedig az ilyen minálunk egészen ritka. Azt szoktuk mondani, hogy ha tejföl meg fokhagyma  van itthon, éhen már nem halunk.

(tovább…)

Ha már egyszer szinte zsírtalan pecsenyét sütöttem ebédre, kellett hozzá valami kevés kalóriát és szénhidrátot tartalmazó köretet is sikeríteni.

A hagyma ilyenkor is jó szolgálatot tesz, ha nem feledjük, hogy fűszerezésen kívül is nyugodtan számíthatunk rá. Van a hagymának valami édessége, ettől szinte elvárja, hogy markánsan fűszerezzük, akár kicsit keletiesen is.

(tovább…)

Megjelentek a szép, friss új kelkáposzták és káposzták a Nagycsarnokban. A zöldre éhesek ilyenkor hajlamosak elfelejtkezni arról, hogy hol teremhetett, mennyit utaztatták. Így történt, hogy egy fej kelkáposzta „valahogy” hazakeveredett.

Ezek a laza fejek sok zöld levelet is tartalmaznak, amiket nem kell leszedni, nyugodtan belefőhetnek az ételbe.

Gondolkodtam, hívható-e még főzeléknek amit ma ettünk. Kevés jegyét őrzi a hagyományos módon készült főzeléknek, berántva sincs. Végül megtartottam az elnevezését, hiszen amikor ennyit hallunk a régi fogások újragondolásáról, akkor a szinte hungarikumnak számító főzelék nevet kár volna kidobni.

(tovább…)

Kalandomat a turbolyával már reggel leírtam, lássuk most a receptet.

Mivel csak Nagyanyám elbeszéléséből tudtam, hogy létezik turbolyaleves, nekiálltam feltúrni a netet. Néhány német oldal után hamar ráleltem idehaza is, Gabojsza meg Chili és Vanília is hamarabb rátalált. Ennyi jó ötlet alapján már nem volt nehéz megalkotni a saját levesemet.

(tovább…)