Jó kaja

Ma folytattuk a marhanyelv feldolgozását. Sokat megint csak nem akarván szöszmötölni vele, az egyserpenyős megoldást választottam. Abban az egy serpenyőben viszont a minapi sültkolbász zsírja volt. A centis szeletekre vágott nyelvet belefektettem, és mindkét oldalán ropogósra sütöttem. Amíg sült meghámoztam pár szem krumplit, és nyersen durvára reszeltem. (tovább…)

Könnyű, szaftos, finom, már langyosan is ellenállhatatlan, de akkor kiskanállal tálaljuk, mert nem fogjuk tudni szeletelni.

50 dkg túró
2 tojás
2 dkg dara
5 dkg cukor
reszelt citromhéj
vanília

szilva
fahéj
cukor

A túrót keverjük el a tojások sárgájával, a cukorral, darával, vaníliával és a reszelt citromhéjjal. Ha nagyon száraz a túró, pár kanál tejföllel tegyük krémessé. (tovább…)

Természetesen nem a gomba szomorú, hanem én. Akár örülhetnék is, hogy ilyen szép taplót fényképezhettem közelről. Azonban a taplóról tudható, hogy halott fa anyagát bontja, abból él. Olyan fákon jelenik meg, amik belül már korhadnak, amikben talál halott anyagot. Az se csoda, hogy kínjában augusztus közepén szirmot bontott.

Ezek a képek a kertünkben, a még Nagyapám ültette almafáról készültek.

A dolog azzal kezdődött, hogy a veszprémi piacról velünk jött egy nyers marhanyelv. Többhasznú hús, hiszen az egyik legfinomabb húslevest adja, és utána a húst még többféleképp el lehet készíteni. Így a mai levesnek lesz még folytatása.

A nyelvet kuktában főztem bő fél óráig, ami pont elég volt ahhoz, hogy a fehér bőrét lehúzhassam, az oldalairól lekaparhassam, de még ne főjön szét. Főtt mellette egy kis fej hagyma, egy gerezd fokhagyma, szemes bors, zellerzöld és egy babérlevél, persze megsózni sem felejtettem el. A nyelv vékonyabb hegye, hamarabb puhul, és szép szeleteket se lehet vágni belőle, így azt apró kockákra vágtam. Célszerű a nyelvet kihűteni és úgy vágni, melegen hajlamos a szétesésre, kenődésre. Legyalultam két répát, felvágtam egy gyökeret, vágtam egy szeletet a zellerből. Mindezt a húskockákkal feltettem főni, vízzel és a leves egy részével. (tovább…)

Sokmindenhez fogy a majonéz ill. a tartár, ami sok olajat és ezzel kalóriát tartalmaz. Epekíméletre szorulók számára a magas zsiradék tartalma miatt a tiltólista éllovasainak egyike. Ez a recept megszólalásig hasonló mártást ad, mint a tartár, csak épp hiányzik belőle az olaj.

2 dl tejföl
2 db tojás
2 kk cukor (kóstolás alapján lehet több is)
2 ek mustár
2 mk só

(tovább…)

Nagyon finom, könnyű diós kiflik. A recept érdekessége, hogy a mascarpone nem krémként végzi, hanem a tésztát lazítja.

25 dkg mascarpone
25 dkg vaj
25 dkg liszt
2 ek cukor
1 tojás a kenéshez

A vajat és a mascarponet habosra keverem a cukorral, belecsurgatom a lisztet és tésztává gyúrom. Négy részre vágva, befóliázva a hűtőbe teszem, legalább fél órára. Közben előkészítem a tölteléket.

(tovább…)

A lecsót ugyan nem lehet megunni, de időnként jól jön egy kis változatosság. Ez is egy sokoldalú recept, rizzsel, tarhonyával, galuskával önálló fogás, de lehet sült húsok körete is.

1 kg paprika
3-4 fej hagyma
2-3 gerezd fokhagyma
1 dl fehérbor
só
bors
zöld fűszerek
olaj

A paprikát és a hagymát is nagyobb kockákra vágom. Kevés olajon üvegesre dinsztelem a hagymát, majd hozzáadom a paprikát, és megsózva, fűszerezve párolom. (tovább…)

Igazából nem lekvár, hiszen darabos, de nem is dzsem, mert nem sűrű. Nálunk közkedvelt palacsintába, smarnira, tejberizsre, csokipudingra mártásként és persze kenyérre is. A jégpuliszka – kihűlt tejbegríz – egyenesen nélkülözhetetlen kísérője. Aki sima mártást szeretne belőle, a kibontott üvegbe dugja bele a botmixert. Lehetőleg ne a hatalmas, vastag héjú olasz-kék és társai fajtákból készítsük, hanem a régi jó besztercei és muskotály szilvákból. A szilvát mossuk meg, magozzuk ki és ha nagyobbak, a fél szilvákat még vágjuk ketté. Mérjük meg és tegyük fel főni. (tovább…)

Sütés nélkül készülő édesség, amihez az összes kis maradék magot felhasználhatjuk. Annyira különleges a gyömbértől, hogy egyszer még kipróbálom úgy is, hogy csak fahéjba hempergetem, viszont mindegyik közepébe elrejtek egy darabka kandírozott gyömbért.

30 dkg szilvalekvár
20 dkg darált keksz
1-2 ek édes bor (ha van kéznél, aszú)
20 dkg vegyes mag (hámozott mandula, dió, pisztácia, szezám, tökmag, mogyoró)
fahéj
gyömbér

A magokat teflon serpenyőben, szárazon pirítsuk meg egy kicsit. Hagyjuk kihűlni, majd daráljuk le. (tovább…)

Nem öreg, nem fiatal, amolyan középkorú 🙂 Vagyis nem sűrűn összeálló, nem leves, hanem valahol a kettő között.

Kis zsíron, hogy az elején oda ne égjen, a bográcsban kockázott szalonnát olvasztok ki. Rádobom a csuszatésztát – megteszi persze a fodros kocka is – és sötét szőkére pirítom. Rádobom a kockázott hagymát és azzal is pirítom egy darabig. A tészta legfeljebb világos barna legyen, különben megkeseredik. (tovább…)